ő

See also: Appendix:Variations of "o"

ő U+0151, ő LATIN SMALL LETTER O WITH DOUBLE ACUTE Composition: o [U+006F] + ◌̋ [U+030B] ← Ő [U+0150] Latin Extended-A Œ → [U+0152]

Hungarian

Alternative forms

• (early obsolete) o̗, (mid-obsolete, between the 16th–18th centuries) oͤ, (late obsolete, till the early 19th century) ö́ 

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøː]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -øː

Etymology 1

From Proto-Finno-Ugric *sᴕ̈ (“he, she, it”). Cognates include Southern Mansi tü, tüw-, Northern Mansi тав (tav, “he, she”), Finnish hän.

Pronoun

ő

1. (personal) he, she (third-person singular, nominative form; usually omitted as redundant due to the verb suffix, except for emphasis or contrast)

   Ő hagyta itt. ― S/he left it here [it was left here by him/her, rather than by someone else].

2. Optional (redundant) element used for emphasis in third-person possessive constructions, whether singular or plural, if the possessor is otherwise not explicit; normally preceded by the article az (“the”):
   1. construed with -a/-e/-ja/-je/-i/-ai/-ei/-jai/-jei (“his/her”): his or her

      az ő asztala (usually az asztala, rarely asztala) ― his/her table/desk

      az ő széke (usually a széke, rarely széke) ― his/her chair

   2. construed with -uk/-ük/-juk/-jük/-ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik (“their”): their

      az ő asztaluk (usually az asztaluk, rarely asztaluk) ― their table/desk

      az ő székük (usually a székük, rarely székük) ― his/her chair

Declension

Declension of ő

nominative	ő
accusative	őt
dative	neki
instrumental	vele
causal-final	érte
inessive	benne
superessive	rajta
adessive	nála
illative	belé
sublative	rá
allative	hozzá
elative	belőle
delative	róla
ablative	tőle

Derived terms

• a nagy Ő
• (emphatic forms of postpositions): őalatta, őáltala, őelőtte etc. (ő + a postposition with a third-person personal suffix; see Appendix:Hungarian postpositions)
• (emphatic forms of declined third-person pronouns): őneki, ővele, őhozzá etc. (ő + one of the declined forms listed in the chart above; see Appendix:Hungarian pronouns)

See also

Hungarian pronominal adverbs from case suffixes (see also postpositions)

case	suffix	who?	what?	this	that	he/she (it)1	verbal prefix	category
nominative	–	ki	mi	ez	az	ő* / -∅ az / -∅	–	–
accusative	-t / -ot / -at / -et / -öt	kit	mit	ezt	azt	őt* / -∅ azt / -∅	–	c1 c2
dative	-nak / -nek	kinek	minek	ennek	annak	neki	neki-	category
instrumental	-val / -vel	kivel	mivel	ezzel/ evvel	azzal/ avval	vele		category
causal-final	-ért	kiért	miért	ezért	azért	érte	–	category
translative	-vá / -vé	kivé	mivé	ezzé	azzá	–	–	category
terminative	-ig	–	meddig	eddig	addig	–	–	category
essive-formal	-ként	(kiként)	(miként)	ekként	akként	–	–	category
essive-modal	-ul / -ül	–	–	–	–	–	–	category
inessive	-ban / -ben	kiben	miben	ebben	abban	benne	–	category
superessive	-n/-on/-en/-ön	kin	min	ezen	azon	rajta	(rajta-)	category
adessive	-nál / -nél	kinél	minél	ennél	annál	nála	–	category
illative	-ba / -be	kibe	mibe	ebbe	abba	bele	bele-	category
sublative	-ra / -re	kire	mire	erre	arra	rá	rá-	category
allative	-hoz/-hez/-höz	kihez	mihez	ehhez	ahhoz	hozzá	hozzá-	category
elative	-ból / -ből	kiből	miből	ebből	abból	belőle	–	category
delative	-ról / -ről	kiről	miről	erről	arról	róla	–	category
ablative	-tól / -től	kitől	mitől	ettől	attól	tőle	–	category

¹Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be construed likewise.
Forms in parentheses are uncommon. All Hungarian pronouns / edit this template

Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)

question	question word	this	that	same	every-/all	no-	relative	some-	any-	other-/else-	a few
		e/i-	a/o-	ugyan-	mind- minden-	se(m/n)-	a-	vala-	akár-, bár-	más-	né-
who	ki	ő		ugyanő	mindenki	senki	aki	valaki	akárki, bárki	másvalaki	–
what	mi	ez	az	ugyanez ugyanaz	minden mindez, mindaz	semmi	ami, amely	valami	akármi, bármi	más másvalami	–
which	melyik				mindegyik mind	semelyik egyik sem	amelyik	valamelyik egyik	akármelyik, bármelyik	másik	némelyik
how	hogy(an) miként, mint miképp(en)	így ekként ekképp(en)	úgy akként akképp(en)	ugyanígy ugyanúgy	mindenhogy(an) mindenképp(en) mindenféleképpen	sehogy(an)1 semmiképp(en) semmiféleképpen	ahogy(an) (a)mint (a)miképpen	valahogy(an)2 valamiképp(en)	akárhogy(an), bárhogy(an) akár-/bármiképpen	máshogy(an) másként másképp(en)	némiképpen
what…like what kind	milyen miféle	ilyen efféle	olyan afféle	ugyanilyen ugyanolyan	mindenféle	semmilyen semmiféle	amilyen	valamilyen valamiféle	akármilyen, bármilyen akármiféle, bármiféle	másmilyen, másfajta másféle	néhányféle
where	hol	itt	ott	ugyanitt ugyanott	mindenhol mindenütt	sehol	ahol	valahol	akárhol, bárhol	máshol másutt	néhol
from where	honnan	innen	onnan	ugyaninnen ugyanonnan	mindenhonnan	sehonnan	ahonnan	valahonnan	akárhonnan, bárhonnan	máshonnan	–
to where	hova hová	ide	oda	ugyanide ugyanoda	mindenhova mindenhová	sehova sehová	ahova ahová	valahova valahová	akárhova, bárhova akárhová, bárhová	máshova máshová	–
from which way	merről	erről	arról	ugyanerről ugyanarról	mindenfelől	semerről	amerről	valamerről	akármerről, bármerről	másfelől	–
which way	merre merrefelé	erre errefelé	arra arrafelé	ugyanerre ugyanarra	mindenfelé	semerre	amerre	valamerre	akármerre, bármerre	másfelé	–
why	miért	ezért	azért	ugyanezért ugyanazért	mindenért	semmiért	amiért	valamiért	akármiért, bármiért	másért	–
how many	hány	ennyi	annyi	ugyanennyi ugyanannyi	mind az összes	sehány	ahány	valahány	akárhány, bárhány	–	néhány
how much	mennyi					semennyi	amennyi	valamennyi	akármennyi, bármennyi		némi
what extent	mennyire	ennyire	annyira	ugyanennyire ugyanannyira	(teljesen)	semennyire	amennyire	valamennyire	akármennyire, bármennyire	–	–
what size	mekkora	ekkora	akkora	ugyanekkora ugyanakkora	(az egész)	semekkora	amekkora	valamekkora	akármekkora, bármekkora	–	–
what time	mikor	ekkor	akkor	ugyanekkor ugyanakkor	mindig	soha/sose(m) sohase(m) semmikor	amikor	valamikor	akármikor, bármikor	máskor	néha
how long how far	meddig	eddig	addig	ugyaneddig ugyanaddig	(végig)3	semeddig	amíg ameddig	valameddig	akármeddig, bármeddig	–	–

¹ Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
² Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
³ Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

Etymology 2

Letter

ő (lower case, upper case Ő)

1. The twenty-seventh letter of the Hungarian alphabet, called ő and written in the Latin script.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)

	singular	plural
nominative	ő	ő-k
accusative	ő-t	ő-ket
dative	ő-nek	ő-knek
instrumental	ő-vel	ő-kkel
causal-final	ő-ért	ő-kért
translative	ő-vé	ő-kké
terminative	ő-ig	ő-kig
essive-formal	ő-ként	ő-kként
essive-modal	—	—
inessive	ő-ben	ő-kben
superessive	ő-n	ő-kön
adessive	ő-nél	ő-knél
illative	ő-be	ő-kbe
sublative	ő-re	ő-kre
allative	ő-höz	ő-khöz
elative	ő-ből	ő-kből
delative	ő-ről	ő-kről
ablative	ő-től	ő-ktől
non-attributive possessive – singular	ő-é	ő-ké
non-attributive possessive – plural	ő-éi	ő-kéi

Possessive forms of ő

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ő-m	ő-im
2nd person sing.	ő-d	ő-id
3rd person sing.	ő-je	ő-i
1st person plural	ő-nk	ő-ink
2nd person plural	ő-tök	ő-itek
3rd person plural	ő-jük	ő-ik

See also

• (Latin-script letters) betű; A a, Á á, B b, C c, Cs cs, D d, Dz dz, Dzs dzs, E e, É é, F f, G g, Gy gy, H h, I i, Í í, J j, K k, L l, Ly ly, M m, N n, Ny ny, O o, Ó ó, Ö ö, Ő ő, P p, R r, S s, Sz sz, T t, Ty ty, U u, Ú ú, Ü ü, Ű ű, V v, Z z, Zs zs. Only in the extended alphabet: Q q W w X x Y y. Commonly used: ch. Also defined: à ë. In surnames (selection): ä aa cz ds eé eö ew oe oó th ts ÿ.

Further reading

• (he/she): ő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (the sound and letter): ő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN