aki

See also: Appendix:Variations of "aki"

Abenaki

Alternative forms

• ki

Etymology

Cognate to Mohegan-Pequot ahki, Unami hàki. From Proto-Algonquian *askyi.

Noun

aki

1. land

References

• Joseph Laurent (1884) New Familiar Abenakis and English Dialogues, Quebec: Leger Brousseau, page 40

Afar

Pronunciation

• IPA^(key): /aˈki/ [ʔʌˈkɪ]
• Hyphenation: a‧ki

Determiner

akí

1. other, another

References

• E. M. Parker, R. J. Hayward (1985) “aki”, in An Afar-English-French dictionary (with Grammatical Notes in English), University of London, →ISBN
• Mohamed Hassan Kamil (2015) L’afar: description grammaticale d’une langue couchitique (Djibouti, Erythrée et Ethiopie)‎^[1], Paris: Université Sorbonne Paris Cité (doctoral thesis)

Ainu

Noun

aki (Kana spelling アキ)

1. Alternative form of ak

Bikol Central

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈʔakiʔ/ [ˈʔa.kiʔ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: a‧ki

Noun

akì (Basahan spelling ᜀᜃᜒ)

1. child; kid

   Synonym: akos

2. (by extension) baby; infant

   Synonym: umboy

Adjective

akì (plural araki, intensified akion, plural intensified arakion, Basahan spelling ᜀᜃᜒ)

1. young; junior

   Synonym: hoben

   Antonym: gurang

2. naive (too young)

   Synonym: inosente

Derived terms

• kaakian
• mag-aki
• mang-aki
• paaki
• pagkaaki
• pang-aki
• pangaki

See also

• buldang
• butalnak
• pasngak

Hungarian

Etymology

az +‎ ki

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒki]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: aki
• Rhymes: -ki

Pronoun

aki

1. (relative) who

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	aki	akik
accusative	akit	akiket
dative	akinek	akiknek
instrumental	akivel	akikkel
causal-final	akiért	akikért
translative	akivé	akikké
terminative	akiig	akikig
essive-formal	akiként	akikként
essive-modal	—	—
inessive	akiben	akikben
superessive	akin	akiken
adessive	akinél	akiknél
illative	akibe	akikbe
sublative	akire	akikre
allative	akihez	akikhez
elative	akiből	akikből
delative	akiről	akikről
ablative	akitől	akiktől
non-attributive possessive – singular	akié	akiké
non-attributive possessive – plural	akiéi	akikéi

Possessive forms of aki

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	akim	akijeim (or akiim)
2nd person sing.	akid	akijeid (or akiid)
3rd person sing.	akije	akijei (or akii)
1st person plural	akink	akijeink (or akiink)
2nd person plural	akitek	akijeitek (or akiitek)
3rd person plural	akijük	akijeik (or akiik)

Derived terms

(Expressions):

• aki időt nyer, életet nyer
• aki kapja, marja
• aki kíváncsi, hamar megöregszik
• aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók
• aki másnak vermet ás, maga esik bele
• aki mer, az nyer
• aki sokat markol, keveset fog
• aki szelet vet, vihart arat

See also

Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)

question	question word	this	that	same	every-/all	no-	relative	some-	any-	other-/else-	a few
		e/i-	a/o-	ugyan-	mind- minden-	se(m/n)-	a-	vala-	akár-, bár-	más-	né-
who	ki	ő		ugyanő	mindenki	senki	aki	valaki	akárki, bárki	másvalaki	–
what	mi	ez	az	ugyanez ugyanaz	minden mindez, mindaz	semmi	ami, amely	valami	akármi, bármi	más másvalami	–
which	melyik				mindegyik mind	semelyik egyik sem	amelyik	valamelyik egyik	akármelyik, bármelyik	másik	némelyik
how	hogy(an) miként, mint miképp(en)	így ekként ekképp(en)	úgy akként akképp(en)	ugyanígy ugyanúgy	mindenhogy(an) mindenképp(en) mindenféleképpen	sehogy(an)1 semmiképp(en) semmiféleképpen	ahogy(an) (a)mint (a)miképpen	valahogy(an)2 valamiképp(en)	akárhogy(an), bárhogy(an) akár-/bármiképpen	máshogy(an) másként másképp(en)	némiképpen
what…like what kind	milyen miféle	ilyen efféle	olyan afféle	ugyanilyen ugyanolyan	mindenféle	semmilyen semmiféle	amilyen	valamilyen valamiféle	akármilyen, bármilyen akármiféle, bármiféle	másmilyen, másfajta másféle	néhányféle
where	hol	itt	ott	ugyanitt ugyanott	mindenhol mindenütt	sehol	ahol	valahol	akárhol, bárhol	máshol másutt	néhol
from where	honnan	innen	onnan	ugyaninnen ugyanonnan	mindenhonnan	sehonnan	ahonnan	valahonnan	akárhonnan, bárhonnan	máshonnan	–
to where	hova hová	ide	oda	ugyanide ugyanoda	mindenhova mindenhová	sehova sehová	ahova ahová	valahova valahová	akárhova, bárhova akárhová, bárhová	máshova máshová	–
from which way	merről	erről	arról	ugyanerről ugyanarról	mindenfelől	semerről	amerről	valamerről	akármerről, bármerről	másfelől	–
which way	merre merrefelé	erre errefelé	arra arrafelé	ugyanerre ugyanarra	mindenfelé	semerre	amerre	valamerre	akármerre, bármerre	másfelé	–
why	miért	ezért	azért	ugyanezért ugyanazért	mindenért	semmiért	amiért	valamiért	akármiért, bármiért	másért	–
how many	hány	ennyi	annyi	ugyanennyi ugyanannyi	mind az összes	sehány	ahány	valahány	akárhány, bárhány	–	néhány
how much	mennyi					semennyi	amennyi	valamennyi	akármennyi, bármennyi		némi
what extent	mennyire	ennyire	annyira	ugyanennyire ugyanannyira	(teljesen)	semennyire	amennyire	valamennyire	akármennyire, bármennyire	–	–
what size	mekkora	ekkora	akkora	ugyanekkora ugyanakkora	(az egész)	semekkora	amekkora	valamekkora	akármekkora, bármekkora	–	–
what time	mikor	ekkor	akkor	ugyanekkor ugyanakkor	mindig	soha/sose(m) sohase(m) semmikor	amikor	valamikor	akármikor, bármikor	máskor	néha
how long how far	meddig	eddig	addig	ugyaneddig ugyanaddig	(végig)3	semeddig	amíg ameddig	valameddig	akármeddig, bármeddig	–	–

¹ Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
² Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
³ Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

Further reading

• aki in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• aki in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Ibaloi

Noun

aki

1. monkey

Iban

Pronunciation

• IPA^(key): /akiʔ/
• Hyphenation: a‧ki
• Rhymes: -ki

Noun

aki

1. grandfather

Icelandic

Verb

aki

1. first-person singular active present subjunctive of aka
2. third-person singular active present subjunctive of aka
3. third-person plural active present subjunctive of aka

Indonesian

Pronunciation

• (Standard Indonesian) IPA^(key): /ˈaki/ [ˈa.ki]
• Rhymes: -aki
• Syllabification: a‧ki
• Homophone: AKI

Etymology 1

Inherited from Malay aki.

Noun

aki (plural aki-aki)

1. grandfather

   Synonyms: datuk, kakek

Etymology 2

Borrowed from Dutch accu (“battery”), from accumulator, from French accumulateur, from Latin accumulātor.

Noun

aki (plural aki-aki)

1. battery, a device storing electricity.

   Synonyms: aki, akumulator, baterai, batu

   Synonyms: akumulator, penumpuk (Standard Malay)

2. accumulator

Etymology 3

Noun

aki (uncountable)

1. (military) Acronym of ayun kiri (“left swing”).

Further reading

• “aki” in Kamus Besar Bahasa Indonesia, Jakarta: Agency for Language Development and Cultivation – Ministry of Education, Culture, Research, and Technology of the Republic of Indonesia, 2016.

Japanese

Romanization

aki

1. Rōmaji transcription of あき

Ladino

Alternative forms

• aqui, aquí (Haketía)

Etymology

Inherited from Old Spanish aqui (“here”).

Pronunciation

• Audio (Paris):

  (file)

Adverb

aki (Hebrew spelling אקי)

1. (location) here

   Coordinate terms: ayá, ayí

   • 1994, Salamon Bicerano, Relatos i refleksiones‎^[2], Gözlem Gazetecilik Basın ve Yayın, →ISBN, page 256:

     De kuando par aki las ranas se mesklan de azer alavasyones al Dio?

     Since when did frogs over here interfere in giving praise to God?

   • 1995, Aki Yerushalayim‎^[3], numbers 49–52, page 78:

     Fortuna mos traye aki, prezentados kon una boz rika i melodioza, kon akompanyamientos de una ekselente orkestra, […]

     Fortune brings us here, it presents us with a rich and melodious voice with the accompaniments of an excellent orchestra.

Malay

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈaki/ [ˈa.ki]
• Hyphenation: a‧ki

Noun

aki (Jawi spelling اکي, plural aki-aki, informal 1st possessive akiku, 2nd possessive akimu, 3rd possessive akinya)

1. grandfather

   Synonym: datuk

Derived terms

• aki-aki

References

• “aki” in Pusat Rujukan Persuratan Melayu | Malay Literary Reference Centre, Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 2017.

Mongondow

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈaki/
• Hyphenation: a‧ki

Noun

aki

1. grandfather

See also

• ba'ai (“grandmother”)

Mouk-Aria

Noun

aki

1. water
   • 1994, Tom Dutton, Darrell T. Tryon, Language Contact and Change in the Austronesian World, →ISBN:

     aki ka basex — ti-basex aki

     this water is spilling — they are spilling water

Further reading

• W. R. Thurston, The Bibling Languages of Northwestern New Britain, in M. D. Ross, Studies in Languages of New Britain and New Ireland (Canberra: Pacific Linguistics, 1996)

Ojibwe

Etymology

From Proto-Algonquian *atkyi.

Pronunciation

IPA^(key): /ʌˈkʰɪ/

Noun

aki inan (plural akiin, diminutive akiins, locative akiing, locative distributive akiikaang, stem aky-)

1. earth, land, ground

   Nimiigaadaan indakiim ji-ganawendamaan.

   I'm fighting to keep my land.

2. country, nation
3. moss

Derived terms

• akii-mazinaʼigan
• akiikaa
• akiiwan
• akiiwe-wiigiwaam
• akiiwi
• gichi-mookomaan-aki

Related terms

• -akamig-
• -aky-
• -akyi
• odakiimi

See also

• aasaakamig

References

• https://ojibwe.lib.umn.edu/main-entry/aki-ni

Old Norse

Verb

aki

1. third-person singular/plural present active subjunctive of aka

Papiamentu

Etymology

From Portuguese aqui and Spanish aquí.

Pronoun

aki

1. here

Portuguese

Adverb

aki

1. (Brazil, text messaging, Internet slang) Alternative spelling of aqui (“here”)

Sema

Noun

aki

1. house

References

• Amos B. Teo, A phonological and phonetic description of Sumi, a Tibeto-Burman language of Nagaland (2014, Asia-Pacific Linguistics Open Access Monographs, SEAsian Mainland Languages E-Series (SEAMLES), Canberra, College of Asia and the Pacific The Australian National University)

Sundanese

Noun

aki (Sundanese script ᮃᮊᮤ)

1. grandfather

Tangam

Etymology

From Proto-Tani *aki.

Noun

aki

1. guts

References

• Mark W. Post (2017) The Tangam Language: Grammar, Lexicon and Texts, →ISBN

Ternate

Etymology

From Proto-North Halmahera *akir ("tongue").

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈa.ki]

Noun

aki

1. (anatomy) tongue

References

• Rika Hayami-Allen (2001) A descriptive study of the language of Ternate, the northern Moluccas, Indonesia, University of Pittsburgh
• Gary Holton, Marian Klamer (2018) The Papuan languages of East Nusantara and the Bird's Head‎^[4]

Thao

Noun

aki

1. god; deity

Ye'kwana

Variant orthographies

ALIV	aki
Brazilian standard	aki
New Tribes	aqui

Alternative forms

• aaki (Cunucunuma River dialect)

Pronunciation

• IPA^(key): [aki]

Noun

aki (obligatorily possessed; possessed akiyü)

1. (Caura River dialect and Brazil) blood

   Synonym: munu

References

• Cáceres, Natalia (2011) “aki”, in Grammaire Fonctionnelle-Typologique du Ye’kwana‎^[5], Lyon
• Costa, Isabella Coutinho, Silva, Marcelo Costa da, Rodrigues, Edmilson Magalhães (2021) “akiiyö”, in Portal Japiim: Dicionário Ye'kwana‎^[6], Museu do Índio/FUNAI
• Hall, Katherine Lee (1988) The morphosyntax of discourse in De'kwana Carib, volumes I and II, Saint Louis, Missouri: PhD Thesis, Washington University, page 289
• Hall, Katherine (2007) “munu”, in Mary Ritchie Key & Bernard Comrie, editors, The Intercontinental Dictionary Series‎^[7], Leipzig: Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology, published 2021