ott

See also: OTT, Ott, ött, -ott, o.t.t., -ött, and ótt

English

Etymology 1

Adjective

ott

1. Alternative form of OTT

Etymology 2

Clipping of otter

Noun

ott (plural otts)

1. (Internet slang) An otter.

Anagrams

• TOT, TTO, to't, tot

Hungarian

Etymology

Lexicalization of the o variant of the demonstrative pronoun a(z) + -tt (locative suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈotː]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -otː

Adverb

ott

1. (demonstrative) there, over there (on a place at some distance from the speaker)

   Coordinate term: itt

   Ott leszek. ― I will be there.

Derived terms

• ottan

Compound words

• amott
• holott
• itt-ott
• légyott
• ott-tartózkodás
• otthon
• ottjártakor
• ottlét
• ugyanott

Prefixed verbs

• ottfelejt
• otthagy
• ottmarad
• ottvesz

Expressions

• van ott minden, mint a búcsúban

See also

Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)

question	question word	this	that	same	every-/all	no-	relative	some-	any-	other-/else-	a few
		e/i-	a/o-	ugyan-	mind- minden-	se(m/n)-	a-	vala-	akár-, bár-	más-	né-
who	ki	ő		ugyanő	mindenki	senki	aki	valaki	akárki, bárki	másvalaki	–
what	mi	ez	az	ugyanez ugyanaz	minden mindez, mindaz	semmi	ami, amely	valami	akármi, bármi	más másvalami	–
which	melyik				mindegyik mind	semelyik egyik sem	amelyik	valamelyik egyik	akármelyik, bármelyik	másik	némelyik
how	hogy(an) miként, mint miképp(en)	így ekként ekképp(en)	úgy akként akképp(en)	ugyanígy ugyanúgy	mindenhogy(an) mindenképp(en) mindenféleképpen	sehogy(an)1 semmiképp(en) semmiféleképpen	ahogy(an) (a)mint (a)miképpen	valahogy(an)2 valamiképp(en)	akárhogy(an), bárhogy(an) akár-/bármiképpen	máshogy(an) másként másképp(en)	némiképpen
what…like what kind	milyen miféle	ilyen efféle	olyan afféle	ugyanilyen ugyanolyan	mindenféle	semmilyen semmiféle	amilyen	valamilyen valamiféle	akármilyen, bármilyen akármiféle, bármiféle	másmilyen, másfajta másféle	néhányféle
where	hol	itt	ott	ugyanitt ugyanott	mindenhol mindenütt	sehol	ahol	valahol	akárhol, bárhol	máshol másutt	néhol
from where	honnan	innen	onnan	ugyaninnen ugyanonnan	mindenhonnan	sehonnan	ahonnan	valahonnan	akárhonnan, bárhonnan	máshonnan	–
to where	hova hová	ide	oda	ugyanide ugyanoda	mindenhova mindenhová	sehova sehová	ahova ahová	valahova valahová	akárhova, bárhova akárhová, bárhová	máshova máshová	–
from which way	merről	erről	arról	ugyanerről ugyanarról	mindenfelől	semerről	amerről	valamerről	akármerről, bármerről	másfelől	–
which way	merre merrefelé	erre errefelé	arra arrafelé	ugyanerre ugyanarra	mindenfelé	semerre	amerre	valamerre	akármerre, bármerre	másfelé	–
why	miért	ezért	azért	ugyanezért ugyanazért	mindenért	semmiért	amiért	valamiért	akármiért, bármiért	másért	–
how many	hány	ennyi	annyi	ugyanennyi ugyanannyi	mind az összes	sehány	ahány	valahány	akárhány, bárhány	–	néhány
how much	mennyi					semennyi	amennyi	valamennyi	akármennyi, bármennyi		némi
what extent	mennyire	ennyire	annyira	ugyanennyire ugyanannyira	(teljesen)	semennyire	amennyire	valamennyire	akármennyire, bármennyire	–	–
what size	mekkora	ekkora	akkora	ugyanekkora ugyanakkora	(az egész)	semekkora	amekkora	valamekkora	akármekkora, bármekkora	–	–
what time	mikor	ekkor	akkor	ugyanekkor ugyanakkor	mindig	soha/sose(m) sohase(m) semmikor	amikor	valamikor	akármikor, bármikor	máskor	néha
how long how far	meddig	eddig	addig	ugyaneddig ugyanaddig	(végig)3	semeddig	amíg ameddig	valameddig	akármeddig, bármeddig	–	–

¹ Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
² Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
³ Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

Further reading

• ott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Salar

Etymology

Cognate with Azerbaijani od.

Pronunciation

• (Xunhua, Qinghai, Ili, Xinjang) IPA^(key): /oʰt/
• (Xunhua, Qinghai) IPA^(key): /oʰ/

Noun

ott

1. fire

Derived terms

• odın (wood)
• otçaq, oçaq

References

• 林莲云 [Lin Lianyun] (1985) “ott”, in 撒拉语简志 [A Brief History of Salar]‎^[1], Beijing: 民族出版社: 琴書店, →OCLC, page 4
• Tenishev, Edhem (1976) “o’t, ot, o’”, in Stroj salárskovo jazyká [Grammar of Salar], Moscow, pages 427-429
• Yakup, Abdurishid (2002) “oʰt”, in An Ili Salar Vocabulary: Introduction and a Provisional Salar-English Lexicon‎^[2], Tokyo: University of Tokyo, →ISBN, page 127
• Potanin, G.N. (1893) “от”, in Тангутско-Тибетская окраина Китая и Центральная Монголия (in Russian), page 433
• Ma, Chengjun, Han, Lianye, Ma, Weisheng (December 2010) “ot”, in 米娜瓦尔 艾比布拉 (Minavar Abibra), editor, 撒维汉词典 (Sāwéihàncídiǎn) [Salar-Uyghur-Chinese dictionary] (in Chinese), 1st edition, Beijing, →ISBN, page 198

Ter Sami

Etymology

From Proto-Samic *oδës.

Adjective

ott

1. new

Further reading

• Koponen, Eino, Ruppel, Klaas, Aapala, Kirsti, editors (2002–2008), Álgu database: Etymological database of the Saami languages‎^[3], Helsinki: Research Institute for the Languages of Finland