melyik
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the interrogative pronoun mi.
Pronunciation
[edit]Pronoun
[edit]melyik
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | melyik | melyikek |
accusative | melyiket | melyikeket |
dative | melyiknek | melyikeknek |
instrumental | melyikkel | melyikekkel |
causal-final | melyikért | melyikekért |
translative | melyikké | melyikekké |
terminative | melyikig | melyikekig |
essive-formal | melyikként | melyikekként |
essive-modal | — | — |
inessive | melyikben | melyikekben |
superessive | melyiken | melyikeken |
adessive | melyiknél | melyikeknél |
illative | melyikbe | melyikekbe |
sublative | melyikre | melyikekre |
allative | melyikhez | melyikekhez |
elative | melyikből | melyikekből |
delative | melyikről | melyikekről |
ablative | melyiktől | melyikektől |
non-attributive possessive - singular |
melyiké | melyikeké |
non-attributive possessive - plural |
melyikéi | melyikekéi |
Possessive forms of melyik | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | melyikem | — |
2nd person sing. | melyiked | — |
3rd person sing. | melyike | — |
1st person plural | melyikünk | — |
2nd person plural | melyiketek | — |
3rd person plural | melyikük | — |
Derived terms
[edit]Compound words
See also
[edit]Further reading
[edit]- melyik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN