Jump to content

hisz

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhis]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: hisz
  • Rhymes: -is

Etymology 1

[edit]

Of unknown origin.[1]

Verb

[edit]

hisz

  1. (transitive) to believe (to find a statement or utterance true or to find or an event/feature existing)
    Synonym: elhisz
    Egy szavát sem hiszem.I don’t believe a single word of his/hers.
  2. (intransitive) to believe, trust, have confidence in someone or something (to find it true what someone or something claims or communicates; with -nak/-nek)
    Synonym: bízik
    Hiszek neked.I believe you.
    Nem hittem a szememnek!I couldn’t believe my eyes!
  3. (transitive) to believe (to find a prospective event or a statement about the future definite, to be convinced of its certainty or occurrence)
    Synonym: meg van győződve
    Hiszem, hogy egyszer jobb lesz a világ.I believe the world will be better one day.
  4. (intransitive, in statements with azt or úgy, or in negations) to think, suppose, guess (to be of opinion about some situation, state, or change [that it will probably happen])
    Synonyms: gondol, vél, vélekedik, gyanít
    Azt hiszem, hogy szerencsénk volt.I think we were lucky.
    Nem hiszem, hogy elérjük a buszt.I don't think we will catch the bus.
  5. (intransitive) to believe in, to have faith in (to be convinced of someone’s existence or power; with -ban/-ben)
    Hiszek a boldogságban.I believe in happiness.
  6. (intransitive) to believe in, to have faith in (to be convinced of someone’s value, talent, honesty, sincerity etc.; with -ban/-ben)
    Hiszek benned.I believe in you.
  7. (transitive) to think, guess, reckon about someone or something (to consider, judge, regard, or look upon [something] as)
    Synonym: gondol
    Ne hidd, hogy ez így van.Don’t think that it’s true. or Don’t think that’s the case.
  8. (transitive) to believe, consider, judge, deem someone or something to be something (with -nak/-nek)
    Synonyms: gondol, tart
    Már nem az az ember vagyok, akit hősnek hittem.I am no longer the person I believed to be a hero.
Conjugation
[edit]
Conjugation of hisz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. hiszek hiszel hisz hiszünk hisztek hisznek
def. hiszem hiszed hiszi hisszük hiszitek hiszik
2nd obj hiszlek
past indef. hittem hittél hitt hittünk hittetek hittek
def. hittem hitted hitte hittük hittétek hitték
2nd obj hittelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hinni fog.
archaic
preterite
indef. hivék or hűk hivél or hűl hive or hűn hivénk or hűnk hivétek or hűtök hivének or hűnek
def. hivém or hűm hivéd or hűd hivé hivénk hivétek hivék
2nd obj hivélek or hűlek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hisz vala, hitt vala/volt.
archaic future indef. hiendek hiendesz hiend hiendünk hiendetek hiendenek
def. hiendem hiended hiendi hiendjük hienditek hiendik
2nd obj hiendelek
condi­tional pre­sent indef. hinnék hinnél hinne hinnénk hinnétek hinnének
def. hinném hinnéd hinné hinnénk
(or hinnők)
hinnétek hinnék
2nd obj hinnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. hitt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. higgyek higgyél higgyen higgyünk higgyetek higgyenek
def. higgyem hidd or
higgyed
higgye higgyük higgyétek higgyék
2nd obj higgyelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hitt légyen
infinitive hinni hinnem hinned hinnie hinnünk hinnetek hinniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
hivés hívő hitt hiendő híve (hivén) hitet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of hisz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. hihetek hihetsz hihet hihetünk hihettek hihetnek
def. hihetem hiheted hiheti hihetjük hihetitek hihetik
2nd obj hihetlek
past indef. hihettem hihettél hihetett hihettünk hihettetek hihettek
def. hihettem hihetted hihette hihettük hihettétek hihették
2nd obj hihettelek
archaic
preterite
indef. hiheték hihetél hihete hiheténk hihetétek hihetének
def. hihetém hihetéd hiheté hiheténk hihetétek hiheték
2nd obj hihetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hihet vala, hihetett vala/volt.
archaic future indef. hihetendek
or hiendhetek
hihetendesz
or hiendhetsz
hihetend
or hiendhet
hihetendünk
or hiendhetünk
hihetendetek
or hiendhettek
hihetendenek
or hiendhetnek
def. hihetendem
or hiendhetem
hihetended
or hiendheted
hihetendi
or hiendheti
hihetendjük
or hiendhetjük
hihetenditek
or hiendhetitek
hihetendik
or hiendhetik
2nd obj hihetendelek
or hiendhetlek
condi­tional pre­sent indef. hihetnék hihetnél hihetne hihetnénk hihetnétek hihetnének
def. hihetném hihetnéd hihetné hihetnénk
(or hihetnők)
hihetnétek hihetnék
2nd obj hihetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. hihetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. hihessek hihess or
hihessél
hihessen hihessünk hihessetek hihessenek
def. hihessem hihesd or
hihessed
hihesse hihessük hihessétek hihessék
2nd obj hihesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hihetett légyen
infinitive (hihetni) (hihetnem) (hihetned) (hihetnie) (hihetnünk) (hihetnetek) (hihetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
hihető hihetetlen (hihetve / hihetvén)
Derived terms
[edit]

(With verbal prefixes):

See also
[edit]
The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab,  buy”)
Indicative
1st-p. sg.
eszemiszom,
hiszekviszek, leszekteszekveszek
Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hí, vivő, lé/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg.
ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem
Verbal
nouns
evésivás(hivés,) vivés,
levéstevésvevés
Imperative
1st-p. sg.
egyekigyakhiggyekvigyek, legyektegyekvegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns
ételitalhitelvitel (lét,) tételvétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) lénytényvény

Etymology 2

[edit]

Shortened from hiszen.[1]

Conjunction

[edit]

hisz

  1. Alternative form of hiszen:
    1. as, because; said if something follows obviously for the speaker
      Itt vagyok, hisz megígértem, hogy eljövök!I am here, of course, as I promised I would come.
    2. hey, but, why; said when realizing something or wanting someone else to realize something
      Hisz ez nem is nehéz!Hey, this isn't even difficult!

Etymology 3

[edit]

Noun

[edit]

hisz (plural hiszek)

  1. (music) B-sharp (a tone one semitone higher than a B, denoted B♯)
    Coordinate terms: cisz, disz, eisz, fisz, gisz, aisz
Declension
[edit]
Possessive forms of hisz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hiszem hiszeim
2nd person sing. hiszed hiszeid
3rd person sing. hisze hiszei
1st person plural hiszünk hiszeink
2nd person plural hiszetek hiszeitek
3rd person plural hiszük hiszeik
Derived terms
[edit]
Compound words

References

[edit]
  1. 1.0 1.1 hisz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • (to believe): hisz in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • (as, because): hisz , redirecting to hiszen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.