munka

See also: muňka and Munka

Estonian

munka

Borrowed from a Slavic language, from Proto-Slavic *mǫka (“torture, torment”). Compare Serbo-Croatian muka (“trouble”), Slovak muka (“pain”), Russian му́ка (múka, “pain”).^[1]^[2]

munka (plural munkák)

work, job
(physics) work
work (literary, artistic, or intellectual production)
- 1953, Virág Móricz, Apám regénye, Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó (1979), →ISBN, page 91:
  Szatmár megye kötetébe meg kellett írnia Nagybánya történetét. Ezen a munkán tanult meg forrásmunkákban neki való szálakat kibogozni.
  He had to write the history of Baia Mare for the volume of Satu Mare County. It was on this work that he learned how to unravel the threads of sources that suited him.

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	munka	munkák
accusative	munkát	munkákat
dative	munkának	munkáknak
instrumental	munkával	munkákkal
causal-final	munkáért	munkákért
translative	munkává	munkákká
terminative	munkáig	munkákig
essive-formal	munkaként	munkákként
essive-modal	—	—
inessive	munkában	munkákban
superessive	munkán	munkákon
adessive	munkánál	munkáknál
illative	munkába	munkákba
sublative	munkára	munkákra
allative	munkához	munkákhoz
elative	munkából	munkákból
delative	munkáról	munkákról
ablative	munkától	munkáktól
non-attributive possessive – singular	munkáé	munkáké
non-attributive possessive – plural	munkáéi	munkákéi

(Compound words):

(Expressions):

^ munka in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
^ munka in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

munka