munkahét

Hungarian

Etymology

From munka (“work”) +‎ hét (“week”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmuŋkɒɦeːt]
• Hyphenation: mun‧ka‧hét
• Rhymes: -eːt

Noun

munkahét (plural munkahetek)

1. workweek (the range of days of the week that are normally worked)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	munkahét	munkahetek
accusative	munkahetet	munkaheteket
dative	munkahétnek	munkaheteknek
instrumental	munkahéttel	munkahetekkel
causal-final	munkahétért	munkahetekért
translative	munkahétté	munkahetekké
terminative	munkahétig	munkahetekig
essive-formal	munkahétként	munkahetekként
essive-modal	—	—
inessive	munkahétben	munkahetekben
superessive	munkahéten	munkaheteken
adessive	munkahétnél	munkaheteknél
illative	munkahétbe	munkahetekbe
sublative	munkahétre	munkahetekre
allative	munkahéthez	munkahetekhez
elative	munkahétből	munkahetekből
delative	munkahétről	munkahetekről
ablative	munkahéttől	munkahetektől
non-attributive possessive – singular	munkahété	munkaheteké
non-attributive possessive – plural	munkahétéi	munkahetekéi

Possessive forms of munkahét

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	munkahetem	munkaheteim
2nd person sing.	munkaheted	munkaheteid
3rd person sing.	munkahete	munkahetei
1st person plural	munkahetünk	munkaheteink
2nd person plural	munkahetetek	munkaheteitek
3rd person plural	munkahetük	munkaheteik