munkaidő
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]munkaidő (plural munkaidők)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | munkaidő | munkaidők |
accusative | munkaidőt | munkaidőket |
dative | munkaidőnek | munkaidőknek |
instrumental | munkaidővel | munkaidőkkel |
causal-final | munkaidőért | munkaidőkért |
translative | munkaidővé | munkaidőkké |
terminative | munkaidőig | munkaidőkig |
essive-formal | munkaidőként | munkaidőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | munkaidőben | munkaidőkben |
superessive | munkaidőn | munkaidőkön |
adessive | munkaidőnél | munkaidőknél |
illative | munkaidőbe | munkaidőkbe |
sublative | munkaidőre | munkaidőkre |
allative | munkaidőhöz | munkaidőkhöz |
elative | munkaidőből | munkaidőkből |
delative | munkaidőről | munkaidőkről |
ablative | munkaidőtől | munkaidőktől |
non-attributive possessive - singular |
munkaidőé | munkaidőké |
non-attributive possessive - plural |
munkaidőéi | munkaidőkéi |
Possessive forms of munkaidő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | munkaidőm | munkaidőim |
2nd person sing. | munkaidőd | munkaidőid |
3rd person sing. | munkaidője, munkaideje | munkaidői |
1st person plural | munkaidőnk | munkaidőink |
2nd person plural | munkaidőtök | munkaidőitek |
3rd person plural | munkaidőjük, munkaidejük | munkaidőik |
Derived terms
[edit](most commonly in compounds or phrases, prefixed with teljes or rész-)
Compound words
Further reading
[edit]- munkaidő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN