Jump to content

munkabér

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

munka +‎ bér

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmuŋkɒbeːr]
  • Hyphenation: mun‧ka‧bér

Noun

[edit]

munkabér (plural munkabérek)

  1. wage, salary
    See synonyms at Thesaurus:fizetés.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative munkabér munkabérek
accusative munkabért munkabéreket
dative munkabérnek munkabéreknek
instrumental munkabérrel munkabérekkel
causal-final munkabérért munkabérekért
translative munkabérré munkabérekké
terminative munkabérig munkabérekig
essive-formal munkabérként munkabérekként
essive-modal
inessive munkabérben munkabérekben
superessive munkabéren munkabéreken
adessive munkabérnél munkabéreknél
illative munkabérbe munkabérekbe
sublative munkabérre munkabérekre
allative munkabérhez munkabérekhez
elative munkabérből munkabérekből
delative munkabérről munkabérekről
ablative munkabértől munkabérektől
non-attributive
possessive - singular
munkabéré munkabéreké
non-attributive
possessive - plural
munkabéréi munkabérekéi
Possessive forms of munkabér
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. munkabérem munkabéreim
2nd person sing. munkabéred munkabéreid
3rd person sing. munkabére munkabérei
1st person plural munkabérünk munkabéreink
2nd person plural munkabéretek munkabéreitek
3rd person plural munkabérük munkabéreik

Further reading

[edit]