züllött

Hungarian

Etymology

From züllik (“to decay”) +‎ -ött (past-participle suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈzylːøtː]
• Hyphenation: zül‧lött
• Rhymes: -øtː

Adjective

züllött (comparative züllöttebb, superlative legzüllöttebb)

1. (of behaviour) frivolous, irresponsible reckless

   Synonyms: alávaló, aljas, becstelen, csapodár, erkölcstelen, felelőtlen, feslett, galád, gáncsoskodó, gátlástalan, gerinctelen, gonosz, hazug, hiteltelen, hitvány, illetlen, jellemtelen, kicsapongó, könnyelmű, könnyűvérű, ledér, megbízhatatlan, piszkos, romlott, rossz, rosszindulatú, sportszerűtlen, szabados, szégyentelen, szemérmetlen, tisztességtelen

2. (of people) bad, debauched, evil, lecherous, wicked, vicious

   Synonyms: bohém, csapodár, felelőtlen, frivol, komolytalan, könnyelmű, léha, link, megbízhatatlan, meggondolatlan, semmirekellő, svihák

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	züllött	züllöttek
accusative	züllöttet	züllötteket
dative	züllöttnek	züllötteknek
instrumental	züllöttel	züllöttekkel
causal-final	züllöttért	züllöttekért
translative	züllötté	züllöttekké
terminative	züllöttig	züllöttekig
essive-formal	züllöttként	züllöttekként
essive-modal	züllöttül	—
inessive	züllöttben	züllöttekben
superessive	züllöttön	züllötteken
adessive	züllöttnél	züllötteknél
illative	züllöttbe	züllöttekbe
sublative	züllöttre	züllöttekre
allative	züllötthöz	züllöttekhez
elative	züllöttből	züllöttekből
delative	züllöttről	züllöttekről
ablative	züllöttől	züllöttektől
non-attributive possessive - singular	züllötté	züllötteké
non-attributive possessive - plural	züllöttéi	züllöttekéi

Derived terms

• züllötten
• züllöttség

 

Further reading

• züllött in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN