meggondolatlan

Hungarian

Etymology

meggondol (“to consider”) +‎ -atlan (“-less, without”, adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡːondolɒtlɒn]
• Hyphenation: meg‧gon‧do‧lat‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

meggondolatlan (comparative meggondolatlanabb, superlative legmeggondolatlanabb)

1. (of a person or action) hasty, thoughtless, inconsiderate

   Synonyms: kapkodó, hebehurgya, megfontolatlan, vigyázatlan, gondatlan

   Antonyms: meggondolt, megfontolt, gondos, óvatos

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	meggondolatlan	meggondolatlanok
accusative	meggondolatlant	meggondolatlanokat
dative	meggondolatlannak	meggondolatlanoknak
instrumental	meggondolatlannal	meggondolatlanokkal
causal-final	meggondolatlanért	meggondolatlanokért
translative	meggondolatlanná	meggondolatlanokká
terminative	meggondolatlanig	meggondolatlanokig
essive-formal	meggondolatlanként	meggondolatlanokként
essive-modal	meggondolatlanul	—
inessive	meggondolatlanban	meggondolatlanokban
superessive	meggondolatlanon	meggondolatlanokon
adessive	meggondolatlannál	meggondolatlanoknál
illative	meggondolatlanba	meggondolatlanokba
sublative	meggondolatlanra	meggondolatlanokra
allative	meggondolatlanhoz	meggondolatlanokhoz
elative	meggondolatlanból	meggondolatlanokból
delative	meggondolatlanról	meggondolatlanokról
ablative	meggondolatlantól	meggondolatlanoktól
non-attributive possessive – singular	meggondolatlané	meggondolatlanoké
non-attributive possessive – plural	meggondolatlanéi	meggondolatlanokéi

Derived terms

• meggondolatlanság

Further reading

• meggondolatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN