szófaj
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]szó (“word”) + faj (“type, race, species”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szófaj (plural szófajok)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szófaj | szófajok |
| accusative | szófajt | szófajokat |
| dative | szófajnak | szófajoknak |
| instrumental | szófajjal | szófajokkal |
| causal-final | szófajért | szófajokért |
| translative | szófajjá | szófajokká |
| terminative | szófajig | szófajokig |
| essive-formal | szófajként | szófajokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szófajban | szófajokban |
| superessive | szófajon | szófajokon |
| adessive | szófajnál | szófajoknál |
| illative | szófajba | szófajokba |
| sublative | szófajra | szófajokra |
| allative | szófajhoz | szófajokhoz |
| elative | szófajból | szófajokból |
| delative | szófajról | szófajokról |
| ablative | szófajtól | szófajoktól |
| non-attributive possessive - singular |
szófajé | szófajoké |
| non-attributive possessive - plural |
szófajéi | szófajokéi |
| Possessive forms of szófaj | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szófajom | szófajaim |
| 2nd person sing. | szófajod | szófajaid |
| 3rd person sing. | szófaja | szófajai |
| 1st person plural | szófajunk | szófajaink |
| 2nd person plural | szófajotok | szófajaitok |
| 3rd person plural | szófajuk | szófajaik |
Derived terms
[edit]Compound words
See also
[edit]- (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó (Category: hu:Parts of speech)
Further reading
[edit]- szófaj in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN