Jump to content

követ

From Wiktionary, the free dictionary
See also: kövét

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøvɛt]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: kö‧vet
  • Rhymes: -ɛt

Etymology 1

[edit]

From Proto-Finno-Ugric *kijɜ- or *küjɜ- (to follow, pursue), with -t (instantaneous suffix).[1] The social media sense is a semantic loan from English follow.

Verb

[edit]

követ

  1. (transitive) to follow (to go or come after in physical space)
    Antonyms: vezet (to lead), otthagy (to leave behind)
  2. (social media, transitive) to follow (to subscribe to see content from an account on a social media platform)
    Követem (Instagram button inscription)Follow (literally, “I’ll follow him/her/it”)
    Követed (Instagram button inscription)Following (literally, “You’re [already] following him/her/it”)
  3. (obsolete) to claim, demand[2]
Conjugation
[edit]
Derived terms
[edit]

(With verbal prefixes):

Expressions

Etymology 2

[edit]

Cognate with the verb követ, with the noun-forming suffix -t.

Noun

[edit]

követ (plural követek)

  1. envoy, emissary, ambassador, legate
Declension
[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative követ követek
accusative követet követeket
dative követnek követeknek
instrumental követtel követekkel
causal-final követért követekért
translative követté követekké
terminative követig követekig
essive-formal követként követekként
essive-modal
inessive követben követekben
superessive követen követeken
adessive követnél követeknél
illative követbe követekbe
sublative követre követekre
allative követhez követekhez
elative követből követekből
delative követről követekről
ablative követtől követektől
non-attributive
possessive - singular
követé követeké
non-attributive
possessive - plural
követéi követekéi
Possessive forms of követ
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. követem követeim
2nd person sing. követed követeid
3rd person sing. követe követei
1st person plural követünk követeink
2nd person plural követetek követeitek
3rd person plural követük követeik
Derived terms
[edit]
Compound words

Etymology 3

[edit]

From the köv- stem of (stone) +‎ -et (accusative suffix).

Noun

[edit]

követ

  1. accusative singular of
Derived terms
[edit]

References

[edit]
  1. ^ Entry #303 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ követ in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (“A Dictionary of the Hungarian Language”). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.

Further reading

[edit]
  • (to follow): követ in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (envoy): követ in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN