nagykövet
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]nagykövet (plural nagykövetek)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagykövet | nagykövetek |
| accusative | nagykövetet | nagyköveteket |
| dative | nagykövetnek | nagyköveteknek |
| instrumental | nagykövettel | nagykövetekkel |
| causal-final | nagykövetért | nagykövetekért |
| translative | nagykövetté | nagykövetekké |
| terminative | nagykövetig | nagykövetekig |
| essive-formal | nagykövetként | nagykövetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagykövetben | nagykövetekben |
| superessive | nagyköveten | nagyköveteken |
| adessive | nagykövetnél | nagyköveteknél |
| illative | nagykövetbe | nagykövetekbe |
| sublative | nagykövetre | nagykövetekre |
| allative | nagykövethez | nagykövetekhez |
| elative | nagykövetből | nagykövetekből |
| delative | nagykövetről | nagykövetekről |
| ablative | nagykövettől | nagykövetektől |
| non-attributive possessive - singular |
nagyköveté | nagyköveteké |
| non-attributive possessive - plural |
nagykövetéi | nagykövetekéi |
| Possessive forms of nagykövet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nagykövetem | nagyköveteim |
| 2nd person sing. | nagyköveted | nagyköveteid |
| 3rd person sing. | nagykövete | nagykövetei |
| 1st person plural | nagykövetünk | nagyköveteink |
| 2nd person plural | nagykövetetek | nagyköveteitek |
| 3rd person plural | nagykövetük | nagyköveteik |
Related terms
[edit]Further reading
[edit]- nagykövet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN