nagykövetség

Hungarian

Etymology

nagy +‎ követség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒckøvɛt͡ʃːeːɡ]
• Hyphenation: nagy‧kö‧vet‧ség
• Rhymes: -eːɡ

Noun

nagykövetség (plural nagykövetségek)

1. embassy (organization representing a foreign state)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	nagykövetség	nagykövetségek
accusative	nagykövetséget	nagykövetségeket
dative	nagykövetségnek	nagykövetségeknek
instrumental	nagykövetséggel	nagykövetségekkel
causal-final	nagykövetségért	nagykövetségekért
translative	nagykövetséggé	nagykövetségekké
terminative	nagykövetségig	nagykövetségekig
essive-formal	nagykövetségként	nagykövetségekként
essive-modal	—	—
inessive	nagykövetségben	nagykövetségekben
superessive	nagykövetségen	nagykövetségeken
adessive	nagykövetségnél	nagykövetségeknél
illative	nagykövetségbe	nagykövetségekbe
sublative	nagykövetségre	nagykövetségekre
allative	nagykövetséghez	nagykövetségekhez
elative	nagykövetségből	nagykövetségekből
delative	nagykövetségről	nagykövetségekről
ablative	nagykövetségtől	nagykövetségektől
non-attributive possessive - singular	nagykövetségé	nagykövetségeké
non-attributive possessive - plural	nagykövetségéi	nagykövetségekéi

Possessive forms of nagykövetség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nagykövetségem	nagykövetségeim
2nd person sing.	nagykövetséged	nagykövetségeid
3rd person sing.	nagykövetsége	nagykövetségei
1st person plural	nagykövetségünk	nagykövetségeink
2nd person plural	nagykövetségetek	nagykövetségeitek
3rd person plural	nagykövetségük	nagykövetségeik

Further reading

• nagykövetség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN