isten
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]First attested before the end of the 12th century. Probably derived from is (old variant of ős (“ancient; forefather”)) + -t + -n (diminutive suffixes; compare nőstény).[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]isten (plural istenek)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | isten | istenek |
| accusative | istent | isteneket |
| dative | istennek | isteneknek |
| instrumental | istennel | istenekkel |
| causal-final | istenért | istenekért |
| translative | istenné | istenekké |
| terminative | istenig | istenekig |
| essive-formal | istenként | istenekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | istenben | istenekben |
| superessive | istenen | isteneken |
| adessive | istennél | isteneknél |
| illative | istenbe | istenekbe |
| sublative | istenre | istenekre |
| allative | istenhez | istenekhez |
| elative | istenből | istenekből |
| delative | istenről | istenekről |
| ablative | istentől | istenektől |
| non-attributive possessive – singular |
istené | isteneké |
| non-attributive possessive – plural |
istenéi | istenekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | istenem | isteneim |
| 2nd person sing. | istened | isteneid |
| 3rd person sing. | istene | istenei |
| 1st person plural | istenünk | isteneink |
| 2nd person plural | istenetek | isteneitek |
| 3rd person plural | istenük | isteneik |
Derived terms
[edit]Compound words with this term at the beginning
- istenadta
- istenasszony
- istenáldás, istenáldotta
- istenátka
- istencsapás, istencsapása
- istenember
- istenérv
- istenfa
- istenfelfogás
- istenfélelem, istenfélő
- istenháza
- istenhit, istenhívő
- istenigazából
- istenítélet
- istenkáromlás, istenkáromló
- istenkeresés
- istenkísértés
- istenlova
- istennő
- istennyila
- istenszobor
- istentagadó
- istentisztelet
- istenverése, istenverte
Compound words with this term in the middle or at the end
Expressions: exclamations and greetings
- adjon isten!
- édes istenem!
- fogadj isten!
- hála/hál’ istennek!, hála/hál’ isten! → hálistenkedik
- isten áldja!, isten áldjon!
- isten bizony!
- isten engem úgy segéljen!
- isten éltesse!, isten éltessen!
- isten hozzád!, isten hozzá!
- isten ments!
- isten szerelméért!, isten szerelmére!
- isten veled, isten vele
- Isten, isten hozta!, Isten, isten hozott!
- istenfáját!
- istenuccse!
- szent isten!
- uramisten!, úristen!, úristenit!
Expressions: others
Related terms
[edit]References
[edit]- ^ isten in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- isten in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Turkish
[edit]Noun
[edit]isten