fogadjisten

Hungarian

Etymology

Univerbation, from fogad (“to accept”) +‎ -j (subjunctive/imperative suffix) +‎ Isten (“God”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfoɡɒɟːiʃtɛn]
• Hyphenation: fo‧gadj‧is‧ten
• Rhymes: -ɛn

Noun

fogadjisten (plural fogadjistenek)

1. (dialectal) Answer to the greeting adjonisten.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	fogadjisten	fogadjistenek
accusative	fogadjistent	fogadjisteneket
dative	fogadjistennek	fogadjisteneknek
instrumental	fogadjistennel	fogadjistenekkel
causal-final	fogadjistenért	fogadjistenekért
translative	fogadjistenné	fogadjistenekké
terminative	fogadjistenig	fogadjistenekig
essive-formal	fogadjistenként	fogadjistenekként
essive-modal	—	—
inessive	fogadjistenben	fogadjistenekben
superessive	fogadjistenen	fogadjisteneken
adessive	fogadjistennél	fogadjisteneknél
illative	fogadjistenbe	fogadjistenekbe
sublative	fogadjistenre	fogadjistenekre
allative	fogadjistenhez	fogadjistenekhez
elative	fogadjistenből	fogadjistenekből
delative	fogadjistenről	fogadjistenekről
ablative	fogadjistentől	fogadjistenektől
non-attributive possessive - singular	fogadjistené	fogadjisteneké
non-attributive possessive - plural	fogadjistenéi	fogadjistenekéi

Derived terms

• amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten

Further reading

• fogadjisten in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN