végzet
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]vég + -zet (noun-forming suffix)[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]végzet (usually uncountable, plural végzetek)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | végzet | végzetek |
accusative | végzetet | végzeteket |
dative | végzetnek | végzeteknek |
instrumental | végzettel | végzetekkel |
causal-final | végzetért | végzetekért |
translative | végzetté | végzetekké |
terminative | végzetig | végzetekig |
essive-formal | végzetként | végzetekként |
essive-modal | — | — |
inessive | végzetben | végzetekben |
superessive | végzeten | végzeteken |
adessive | végzetnél | végzeteknél |
illative | végzetbe | végzetekbe |
sublative | végzetre | végzetekre |
allative | végzethez | végzetekhez |
elative | végzetből | végzetekből |
delative | végzetről | végzetekről |
ablative | végzettől | végzetektől |
non-attributive possessive - singular |
végzeté | végzeteké |
non-attributive possessive - plural |
végzetéi | végzetekéi |
Possessive forms of végzet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | végzetem | végzeteim |
2nd person sing. | végzeted | végzeteid |
3rd person sing. | végzete | végzetei |
1st person plural | végzetünk | végzeteink |
2nd person plural | végzetetek | végzeteitek |
3rd person plural | végzetük | végzeteik |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
[edit]- végzet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN