udvariatlan
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]udvari + -atlan, from udvar (“court”)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]udvariatlan (comparative udvariatlanabb, superlative legudvariatlanabb)
- impolite, discourteous (not of polished manners)
- Synonyms: modortalan, figyelmetlen, tapintatlan, lovagiatlan, faragatlan, illetlen, szemtelen, tuskó, bunkó[1]
- Antonyms: udvarias, lovagias, előzékeny, készséges, illedelmes, illemtudó
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | udvariatlan | udvariatlanok |
| accusative | udvariatlant | udvariatlanokat |
| dative | udvariatlannak | udvariatlanoknak |
| instrumental | udvariatlannal | udvariatlanokkal |
| causal-final | udvariatlanért | udvariatlanokért |
| translative | udvariatlanná | udvariatlanokká |
| terminative | udvariatlanig | udvariatlanokig |
| essive-formal | udvariatlanként | udvariatlanokként |
| essive-modal | udvariatlanul | — |
| inessive | udvariatlanban | udvariatlanokban |
| superessive | udvariatlanon | udvariatlanokon |
| adessive | udvariatlannál | udvariatlanoknál |
| illative | udvariatlanba | udvariatlanokba |
| sublative | udvariatlanra | udvariatlanokra |
| allative | udvariatlanhoz | udvariatlanokhoz |
| elative | udvariatlanból | udvariatlanokból |
| delative | udvariatlanról | udvariatlanokról |
| ablative | udvariatlantól | udvariatlanoktól |
| non-attributive possessive - singular |
udvariatlané | udvariatlanoké |
| non-attributive possessive - plural |
udvariatlanéi | udvariatlanokéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
[edit]- udvariatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN