Jump to content

modortalan

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

modor +‎ -talan

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmodortɒlɒn]
  • Hyphenation: mo‧dor‧ta‧lan

Adjective

[edit]

modortalan (comparative modortalanabb, superlative legmodortalanabb)

  1. ill-mannered

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative modortalan modortalanok
accusative modortalant modortalanokat
dative modortalannak modortalanoknak
instrumental modortalannal modortalanokkal
causal-final modortalanért modortalanokért
translative modortalanná modortalanokká
terminative modortalanig modortalanokig
essive-formal modortalanként modortalanokként
essive-modal modortalanul
inessive modortalanban modortalanokban
superessive modortalanon modortalanokon
adessive modortalannál modortalanoknál
illative modortalanba modortalanokba
sublative modortalanra modortalanokra
allative modortalanhoz modortalanokhoz
elative modortalanból modortalanokból
delative modortalanról modortalanokról
ablative modortalantól modortalanoktól
non-attributive
possessive - singular
modortalané modortalanoké
non-attributive
possessive - plural
modortalanéi modortalanokéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]