tudomány

Hungarian

tud (“to know”) +‎ -omány (noun-forming suffix)

tudomány (plural tudományok)

science (collective discipline of learning acquired through the scientific method)
(dated) knowledge (of a person)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	tudomány	tudományok
accusative	tudományt	tudományokat
dative	tudománynak	tudományoknak
instrumental	tudománnyal	tudományokkal
causal-final	tudományért	tudományokért
translative	tudománnyá	tudományokká
terminative	tudományig	tudományokig
essive-formal	tudományként	tudományokként
essive-modal	—	—
inessive	tudományban	tudományokban
superessive	tudományon	tudományokon
adessive	tudománynál	tudományoknál
illative	tudományba	tudományokba
sublative	tudományra	tudományokra
allative	tudományhoz	tudományokhoz
elative	tudományból	tudományokból
delative	tudományról	tudományokról
ablative	tudománytól	tudományoktól
non-attributive possessive - singular	tudományé	tudományoké
non-attributive possessive - plural	tudományéi	tudományokéi

Possessive forms of tudomány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tudományom	tudományaim
2nd person sing.	tudományod	tudományaid
3rd person sing.	tudománya	tudományai
1st person plural	tudományunk	tudományaink
2nd person plural	tudományotok	tudományaitok
3rd person plural	tudományuk	tudományaik

Compound words