vallástudomány

Hungarian

Etymology

vallás (“religion”) +‎ tudomány (“science”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɒlːaːʃtudomaːɲ]
• Hyphenation: val‧lás‧tu‧do‧mány

Noun

vallástudomány (plural vallástudományok)

1. religious studies (academic study of religious beliefs, behaviours and institutions)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	vallástudomány	vallástudományok
accusative	vallástudományt	vallástudományokat
dative	vallástudománynak	vallástudományoknak
instrumental	vallástudománnyal	vallástudományokkal
causal-final	vallástudományért	vallástudományokért
translative	vallástudománnyá	vallástudományokká
terminative	vallástudományig	vallástudományokig
essive-formal	vallástudományként	vallástudományokként
essive-modal	—	—
inessive	vallástudományban	vallástudományokban
superessive	vallástudományon	vallástudományokon
adessive	vallástudománynál	vallástudományoknál
illative	vallástudományba	vallástudományokba
sublative	vallástudományra	vallástudományokra
allative	vallástudományhoz	vallástudományokhoz
elative	vallástudományból	vallástudományokból
delative	vallástudományról	vallástudományokról
ablative	vallástudománytól	vallástudományoktól
non-attributive possessive - singular	vallástudományé	vallástudományoké
non-attributive possessive - plural	vallástudományéi	vallástudományokéi

Possessive forms of vallástudomány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vallástudományom	vallástudományaim
2nd person sing.	vallástudományod	vallástudományaid
3rd person sing.	vallástudománya	vallástudományai
1st person plural	vallástudományunk	vallástudományaink
2nd person plural	vallástudományotok	vallástudományaitok
3rd person plural	vallástudományuk	vallástudományaik

Related terms

• vallástudós