ragály

Hungarian

Etymology

From the same stem as ragad (“to stick”) +‎ -ály (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.^[1]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈrɒɡaːj]
Hyphenation: ra‧gály
Rhymes: -aːj

Noun

ragály (plural ragályok)

(archaic) contagion, plague (a serious infectious disease)
Synonyms: fertőző betegség, fertőzés, kór
(archaic or literary, literal or figurative) epidemic (a widespread disease that affects many individuals in a population)
Synonyms: járvány, dögvész, epidémia

Declension

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	ragály	ragályok
accusative	ragályt	ragályokat
dative	ragálynak	ragályoknak
instrumental	ragállyal	ragályokkal
causal-final	ragályért	ragályokért
translative	ragállyá	ragályokká
terminative	ragályig	ragályokig
essive-formal	ragályként	ragályokként
essive-modal	—	—
inessive	ragályban	ragályokban
superessive	ragályon	ragályokon
adessive	ragálynál	ragályoknál
illative	ragályba	ragályokba
sublative	ragályra	ragályokra
allative	ragályhoz	ragályokhoz
elative	ragályból	ragályokból
delative	ragályról	ragályokról
ablative	ragálytól	ragályoktól
non-attributive possessive – singular	ragályé	ragályoké
non-attributive possessive – plural	ragályéi	ragályokéi

Possessive forms of *ragály*
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ragályom	ragályaim
2nd person sing.	ragályod	ragályaid
3rd person sing.	ragálya	ragályai
1st person plural	ragályunk	ragályaink
2nd person plural	ragályotok	ragályaitok
3rd person plural	ragályuk	ragályaik

References

^ ragály in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)