Jump to content

nincstelen

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

First attested in 1874. From the verb nincs (there is not) +‎ -telen (without, -less).[1][2]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnint͡ʃtɛlɛn]
  • Hyphenation: nincs‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

[edit]

nincstelen (comparative nincstelenebb, superlative legnincstelenebb)

  1. penniless, poverty-stricken, destitute
    Synonyms: szegény, koldus, koldusszegény, vagyontalan, pénztelen, földtelen, szűkölködő, ágrólszakadt, csóró

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nincstelen nincstelenek
accusative nincstelent nincsteleneket
dative nincstelennek nincsteleneknek
instrumental nincstelennel nincstelenekkel
causal-final nincstelenért nincstelenekért
translative nincstelenné nincstelenekké
terminative nincstelenig nincstelenekig
essive-formal nincstelenként nincstelenekként
essive-modal nincstelenül
inessive nincstelenben nincstelenekben
superessive nincstelenen nincsteleneken
adessive nincstelennél nincsteleneknél
illative nincstelenbe nincstelenekbe
sublative nincstelenre nincstelenekre
allative nincstelenhez nincstelenekhez
elative nincstelenből nincstelenekből
delative nincstelenről nincstelenekről
ablative nincstelentől nincstelenektől
non-attributive
possessive - singular
nincstelené nincsteleneké
non-attributive
possessive - plural
nincstelenéi nincstelenekéi

Derived terms

[edit]

Noun

[edit]

nincstelen (plural nincstelenek)

  1. (chiefly in the plural) pauper, the poor, have-nots, down-and-outer (a person without any money or possessions)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nincstelen nincstelenek
accusative nincstelent nincsteleneket
dative nincstelennek nincsteleneknek
instrumental nincstelennel nincstelenekkel
causal-final nincstelenért nincstelenekért
translative nincstelenné nincstelenekké
terminative nincstelenig nincstelenekig
essive-formal nincstelenként nincstelenekként
essive-modal
inessive nincstelenben nincstelenekben
superessive nincstelenen nincsteleneken
adessive nincstelennél nincsteleneknél
illative nincstelenbe nincstelenekbe
sublative nincstelenre nincstelenekre
allative nincstelenhez nincstelenekhez
elative nincstelenből nincstelenekből
delative nincstelenről nincstelenekről
ablative nincstelentől nincstelenektől
non-attributive
possessive - singular
nincstelené nincsteleneké
non-attributive
possessive - plural
nincstelenéi nincstelenekéi
Possessive forms of nincstelen
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nincstelenem nincstelenjeim
2nd person sing. nincstelened nincstelenjeid
3rd person sing. nincstelenje nincstelenjei
1st person plural nincstelenünk nincstelenjeink
2nd person plural nincstelenetek nincstelenjeitek
3rd person plural nincstelenjük nincstelenjeik

References

[edit]
  1. ^ nincstelen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

[edit]