kötél
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From köt (“to bind”) + -él (noun-forming suffix).
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]kötél (plural kötelek)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kötél | kötelek |
accusative | kötelet | köteleket |
dative | kötélnek | köteleknek |
instrumental | kötéllel | kötelekkel |
causal-final | kötélért | kötelekért |
translative | kötéllé | kötelekké |
terminative | kötélig | kötelekig |
essive-formal | kötélként | kötelekként |
essive-modal | — | — |
inessive | kötélben | kötelekben |
superessive | kötélen | köteleken |
adessive | kötélnél | köteleknél |
illative | kötélbe | kötelekbe |
sublative | kötélre | kötelekre |
allative | kötélhez | kötelekhez |
elative | kötélből | kötelekből |
delative | kötélről | kötelekről |
ablative | kötéltől | kötelektől |
non-attributive possessive - singular |
kötélé | köteleké |
non-attributive possessive - plural |
kötéléi | kötelekéi |
Possessive forms of kötél | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kötelem | köteleim |
2nd person sing. | köteled | köteleid |
3rd person sing. | kötele | kötelei |
1st person plural | kötelünk | köteleink |
2nd person plural | köteletek | köteleitek |
3rd person plural | kötelük | köteleik |
Derived terms
[edit]Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end
Expressions
Further reading
[edit]- kötél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN