Jump to content

kötélzet

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kötél (rope, cord) +‎ -zet (collective noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøteːlzɛt]
  • Hyphenation: kö‧tél‧zet
  • Rhymes: -ɛt

Noun

[edit]

kötélzet (plural kötélzetek)

  1. (nautical) rigging, cordage, tackle (the ropes, chains, etc., that support the masts and spars of a sailing vessel)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kötélzet kötélzetek
accusative kötélzetet kötélzeteket
dative kötélzetnek kötélzeteknek
instrumental kötélzettel kötélzetekkel
causal-final kötélzetért kötélzetekért
translative kötélzetté kötélzetekké
terminative kötélzetig kötélzetekig
essive-formal kötélzetként kötélzetekként
essive-modal
inessive kötélzetben kötélzetekben
superessive kötélzeten kötélzeteken
adessive kötélzetnél kötélzeteknél
illative kötélzetbe kötélzetekbe
sublative kötélzetre kötélzetekre
allative kötélzethez kötélzetekhez
elative kötélzetből kötélzetekből
delative kötélzetről kötélzetekről
ablative kötélzettől kötélzetektől
non-attributive
possessive - singular
kötélzeté kötélzeteké
non-attributive
possessive - plural
kötélzetéi kötélzetekéi
Possessive forms of kötélzet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kötélzetem kötélzeteim
2nd person sing. kötélzeted kötélzeteid
3rd person sing. kötélzete kötélzetei
1st person plural kötélzetünk kötélzeteink
2nd person plural kötélzetetek kötélzeteitek
3rd person plural kötélzetük kötélzeteik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]