kötelezett

Hungarian

Etymology

kötelez +‎ -ett

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøtɛlɛzɛtː]
• Hyphenation: kö‧te‧le‧zett
• Rhymes: -ɛtː

Verb

kötelezett

1. third-person singular indicative past indefinite of kötelez

Participle

kötelezett

1. past participle of kötelez

Adjective

kötelezett (comparative kötelezettebb, superlative legkötelezettebb)

1. obliged, bound

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kötelezett	kötelezettek
accusative	kötelezettet	kötelezetteket
dative	kötelezettnek	kötelezetteknek
instrumental	kötelezettel	kötelezettekkel
causal-final	kötelezettért	kötelezettekért
translative	kötelezetté	kötelezettekké
terminative	kötelezettig	kötelezettekig
essive-formal	kötelezettként	kötelezettekként
essive-modal	—	—
inessive	kötelezettben	kötelezettekben
superessive	kötelezetten	kötelezetteken
adessive	kötelezettnél	kötelezetteknél
illative	kötelezettbe	kötelezettekbe
sublative	kötelezettre	kötelezettekre
allative	kötelezetthez	kötelezettekhez
elative	kötelezettből	kötelezettekből
delative	kötelezettről	kötelezettekről
ablative	kötelezettől	kötelezettektől
non-attributive possessive - singular	kötelezetté	kötelezetteké
non-attributive possessive - plural	kötelezettéi	kötelezettekéi

Derived terms

• kötelezettség

Noun

kötelezett (plural kötelezettek)

1. obligor, obligant

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kötelezett	kötelezettek
accusative	kötelezettet	kötelezetteket
dative	kötelezettnek	kötelezetteknek
instrumental	kötelezettel	kötelezettekkel
causal-final	kötelezettért	kötelezettekért
translative	kötelezetté	kötelezettekké
terminative	kötelezettig	kötelezettekig
essive-formal	kötelezettként	kötelezettekként
essive-modal	—	—
inessive	kötelezettben	kötelezettekben
superessive	kötelezetten	kötelezetteken
adessive	kötelezettnél	kötelezetteknél
illative	kötelezettbe	kötelezettekbe
sublative	kötelezettre	kötelezettekre
allative	kötelezetthez	kötelezettekhez
elative	kötelezettből	kötelezettekből
delative	kötelezettről	kötelezettekről
ablative	kötelezettől	kötelezettektől
non-attributive possessive - singular	kötelezetté	kötelezetteké
non-attributive possessive - plural	kötelezettéi	kötelezettekéi

Possessive forms of kötelezett
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kötelezettem	kötelezettjeim
2nd person sing.	kötelezetted	kötelezettjeid
3rd person sing.	kötelezettje	kötelezettjei
1st person plural	kötelezettünk	kötelezettjeink
2nd person plural	kötelezettetek	kötelezettjeitek
3rd person plural	kötelezettjük	kötelezettjeik