özvegy
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Of unknown origin according to Zaicz.[1] Some, e.g. Róna-Tas and Berta,[2] support Munkácsi's etymology[3] as a loan from Alanic *widawa-čī, from Proto-Indo-Iranian *HwidʰáwaH (modern Ossetian идӕдз (idæʒ)), with the same development of *wi- as in öl.
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]özvegy (plural özvegyek)
- widow (woman whose spouse has died)
- Synonym: özvegyasszony
- widower (man whose spouse has died)
- Synonym: özvegyember
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | özvegy | özvegyek |
accusative | özvegyet | özvegyeket |
dative | özvegynek | özvegyeknek |
instrumental | özveggyel | özvegyekkel |
causal-final | özvegyért | özvegyekért |
translative | özveggyé | özvegyekké |
terminative | özvegyig | özvegyekig |
essive-formal | özvegyként | özvegyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | özvegyben | özvegyekben |
superessive | özvegyen | özvegyeken |
adessive | özvegynél | özvegyeknél |
illative | özvegybe | özvegyekbe |
sublative | özvegyre | özvegyekre |
allative | özvegyhez | özvegyekhez |
elative | özvegyből | özvegyekből |
delative | özvegyről | özvegyekről |
ablative | özvegytől | özvegyektől |
non-attributive possessive - singular |
özvegyé | özvegyeké |
non-attributive possessive - plural |
özvegyéi | özvegyekéi |
Possessive forms of özvegy | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | özvegyem | özvegyeim |
2nd person sing. | özvegyed | özvegyeid |
3rd person sing. | özvegye | özvegyei |
1st person plural | özvegyünk | özvegyeink |
2nd person plural | özvegyetek | özvegyeitek |
3rd person plural | özvegyük | özvegyeik |
Derived terms
[edit]Compound words
References
[edit]- ^ özvegy in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- ^ Róna-Tas, András, Berta, Arpád (2011) West Old Turkic. Turkic loanwords in Hungarian, Wiesbaden: Harrassowitz
- ^ Munkácsi, Bernát (1901) Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. I. kötet. Magyar szójegyzék (in Hungarian), Budapest: Academy Press, § 291, pages 513–514
Further reading
[edit]- özvegy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN