özvegyasszony

Hungarian

Etymology

özvegy +‎ asszony

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøzvɛɟɒsːoɲ]
• Hyphenation: öz‧vegy‧asz‧szony

Noun

özvegyasszony (plural özvegyasszonyok)

1. widow (a woman whose spouse has died)

   Synonym: özvegy

   Coordinate term: özvegyember

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	özvegyasszony	özvegyasszonyok
accusative	özvegyasszonyt	özvegyasszonyokat
dative	özvegyasszonynak	özvegyasszonyoknak
instrumental	özvegyasszonnyal	özvegyasszonyokkal
causal-final	özvegyasszonyért	özvegyasszonyokért
translative	özvegyasszonnyá	özvegyasszonyokká
terminative	özvegyasszonyig	özvegyasszonyokig
essive-formal	özvegyasszonyként	özvegyasszonyokként
essive-modal	—	—
inessive	özvegyasszonyban	özvegyasszonyokban
superessive	özvegyasszonyon	özvegyasszonyokon
adessive	özvegyasszonynál	özvegyasszonyoknál
illative	özvegyasszonyba	özvegyasszonyokba
sublative	özvegyasszonyra	özvegyasszonyokra
allative	özvegyasszonyhoz	özvegyasszonyokhoz
elative	özvegyasszonyból	özvegyasszonyokból
delative	özvegyasszonyról	özvegyasszonyokról
ablative	özvegyasszonytól	özvegyasszonyoktól
non-attributive possessive - singular	özvegyasszonyé	özvegyasszonyoké
non-attributive possessive - plural	özvegyasszonyéi	özvegyasszonyokéi

Possessive forms of özvegyasszony
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	özvegyasszonyom	özvegyasszonyaim
2nd person sing.	özvegyasszonyod	özvegyasszonyaid
3rd person sing.	özvegyasszonya	özvegyasszonyai
1st person plural	özvegyasszonyunk	özvegyasszonyaink
2nd person plural	özvegyasszonyotok	özvegyasszonyaitok
3rd person plural	özvegyasszonyuk	özvegyasszonyaik

Further reading

• özvegyasszony in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN