válasz
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]válasz (plural válaszok)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | válasz | válaszok |
accusative | választ | válaszokat |
dative | válasznak | válaszoknak |
instrumental | válasszal | válaszokkal |
causal-final | válaszért | válaszokért |
translative | válasszá | válaszokká |
terminative | válaszig | válaszokig |
essive-formal | válaszként | válaszokként |
essive-modal | válaszul | — |
inessive | válaszban | válaszokban |
superessive | válaszon | válaszokon |
adessive | válasznál | válaszoknál |
illative | válaszba | válaszokba |
sublative | válaszra | válaszokra |
allative | válaszhoz | válaszokhoz |
elative | válaszból | válaszokból |
delative | válaszról | válaszokról |
ablative | választól | válaszoktól |
non-attributive possessive - singular |
válaszé | válaszoké |
non-attributive possessive - plural |
válaszéi | válaszokéi |
Possessive forms of válasz | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | válaszom | válaszaim |
2nd person sing. | válaszod | válaszaid |
3rd person sing. | válasza | válaszai |
1st person plural | válaszunk | válaszaink |
2nd person plural | válaszotok | válaszaitok |
3rd person plural | válaszuk | válaszaik |
Synonyms
[edit]Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- válasz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN