tőkehal

Hungarian

Etymology

tőke +‎ hal

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtøːkɛɦɒl]
• Hyphenation: tő‧ke‧hal

Noun

tőkehal (plural tőkehalak)

1. cod (marine fish of the family Gadidae)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	tőkehal	tőkehalak
accusative	tőkehalat	tőkehalakat
dative	tőkehalnak	tőkehalaknak
instrumental	tőkehallal	tőkehalakkal
causal-final	tőkehalért	tőkehalakért
translative	tőkehallá	tőkehalakká
terminative	tőkehalig	tőkehalakig
essive-formal	tőkehalként	tőkehalakként
essive-modal	—	—
inessive	tőkehalban	tőkehalakban
superessive	tőkehalon	tőkehalakon
adessive	tőkehalnál	tőkehalaknál
illative	tőkehalba	tőkehalakba
sublative	tőkehalra	tőkehalakra
allative	tőkehalhoz	tőkehalakhoz
elative	tőkehalból	tőkehalakból
delative	tőkehalról	tőkehalakról
ablative	tőkehaltól	tőkehalaktól
non-attributive possessive - singular	tőkehalé	tőkehalaké
non-attributive possessive - plural	tőkehaléi	tőkehalakéi

Possessive forms of tőkehal
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tőkehalam	tőkehalaim
2nd person sing.	tőkehalad	tőkehalaid
3rd person sing.	tőkehala	tőkehalai
1st person plural	tőkehalunk	tőkehalaink
2nd person plural	tőkehalatok	tőkehalaitok
3rd person plural	tőkehaluk	tőkehalaik

Further reading

• tőkehal in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN