szegfűszeg

Hungarian

szegfűszeg

Etymology

szegfű +‎ szeg; see more at szegfű.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛkfyːsɛɡ]
• Hyphenation: szeg‧fű‧szeg
• Rhymes: -ɛɡ

Noun

szegfűszeg (plural szegfűszegek)

1. clove (spice)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szegfűszeg	szegfűszegek
accusative	szegfűszeget	szegfűszegeket
dative	szegfűszegnek	szegfűszegeknek
instrumental	szegfűszeggel	szegfűszegekkel
causal-final	szegfűszegért	szegfűszegekért
translative	szegfűszeggé	szegfűszegekké
terminative	szegfűszegig	szegfűszegekig
essive-formal	szegfűszegként	szegfűszegekként
essive-modal	—	—
inessive	szegfűszegben	szegfűszegekben
superessive	szegfűszegen	szegfűszegeken
adessive	szegfűszegnél	szegfűszegeknél
illative	szegfűszegbe	szegfűszegekbe
sublative	szegfűszegre	szegfűszegekre
allative	szegfűszeghez	szegfűszegekhez
elative	szegfűszegből	szegfűszegekből
delative	szegfűszegről	szegfűszegekről
ablative	szegfűszegtől	szegfűszegektől
non-attributive possessive - singular	szegfűszegé	szegfűszegeké
non-attributive possessive - plural	szegfűszegéi	szegfűszegekéi

Possessive forms of szegfűszeg
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szegfűszegem	szegfűszegeim
2nd person sing.	szegfűszeged	szegfűszegeid
3rd person sing.	szegfűszege	szegfűszegei
1st person plural	szegfűszegünk	szegfűszegeink
2nd person plural	szegfűszegetek	szegfűszegeitek
3rd person plural	szegfűszegük	szegfűszegeik

Further reading

• szegfűszeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN