születés

Hungarian

születik (“to be born”) +‎ -és (noun-forming suffix)

születés (plural születések)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	születés	születések
accusative	születést	születéseket
dative	születésnek	születéseknek
instrumental	születéssel	születésekkel
causal-final	születésért	születésekért
translative	születéssé	születésekké
terminative	születésig	születésekig
essive-formal	születésként	születésekként
essive-modal	—	—
inessive	születésben	születésekben
superessive	születésen	születéseken
adessive	születésnél	születéseknél
illative	születésbe	születésekbe
sublative	születésre	születésekre
allative	születéshez	születésekhez
elative	születésből	születésekből
delative	születésről	születésekről
ablative	születéstől	születésektől
non-attributive possessive – singular	születésé	születéseké
non-attributive possessive – plural	születéséi	születésekéi

(Compound words):