Jump to content

megszületés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

megszületik +‎ -és

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛksylɛteːʃ]
  • Hyphenation: meg‧szü‧le‧tés

Noun

[edit]

megszületés (plural megszületések)

  1. birth
    Synonym: születés

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megszületés megszületések
accusative megszületést megszületéseket
dative megszületésnek megszületéseknek
instrumental megszületéssel megszületésekkel
causal-final megszületésért megszületésekért
translative megszületéssé megszületésekké
terminative megszületésig megszületésekig
essive-formal megszületésként megszületésekként
essive-modal
inessive megszületésben megszületésekben
superessive megszületésen megszületéseken
adessive megszületésnél megszületéseknél
illative megszületésbe megszületésekbe
sublative megszületésre megszületésekre
allative megszületéshez megszületésekhez
elative megszületésből megszületésekből
delative megszületésről megszületésekről
ablative megszületéstől megszületésektől
non-attributive
possessive - singular
megszületésé megszületéseké
non-attributive
possessive - plural
megszületéséi megszületésekéi
Possessive forms of megszületés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megszületésem megszületéseim
2nd person sing. megszületésed megszületéseid
3rd person sing. megszületése megszületései
1st person plural megszületésünk megszületéseink
2nd person plural megszületésetek megszületéseitek
3rd person plural megszületésük megszületéseik

Further reading

[edit]