strázsamester

Hungarian

Etymology

strázsa +‎ mester

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃtraːʒɒmɛʃtɛr]
• Hyphenation: strá‧zsa‧mes‧ter

Noun

strázsamester (plural strázsamesterek)

1. (archaic) sergeant

   Synonym: őrmester

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	strázsamester	strázsamesterek
accusative	strázsamestert	strázsamestereket
dative	strázsamesternek	strázsamestereknek
instrumental	strázsamesterrel	strázsamesterekkel
causal-final	strázsamesterért	strázsamesterekért
translative	strázsamesterré	strázsamesterekké
terminative	strázsamesterig	strázsamesterekig
essive-formal	strázsamesterként	strázsamesterekként
essive-modal	—	—
inessive	strázsamesterben	strázsamesterekben
superessive	strázsamesteren	strázsamestereken
adessive	strázsamesternél	strázsamestereknél
illative	strázsamesterbe	strázsamesterekbe
sublative	strázsamesterre	strázsamesterekre
allative	strázsamesterhez	strázsamesterekhez
elative	strázsamesterből	strázsamesterekből
delative	strázsamesterről	strázsamesterekről
ablative	strázsamestertől	strázsamesterektől
non-attributive possessive - singular	strázsamesteré	strázsamestereké
non-attributive possessive - plural	strázsamesteréi	strázsamesterekéi

Possessive forms of strázsamester
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	strázsamesterem	strázsamestereim
2nd person sing.	strázsamestered	strázsamestereid
3rd person sing.	strázsamestere	strázsamesterei
1st person plural	strázsamesterünk	strázsamestereink
2nd person plural	strázsamesteretek	strázsamestereitek
3rd person plural	strázsamesterük	strázsamestereik

Derived terms

• strázsál

Further reading

• strázsamester in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN