Jump to content

nyomaték

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the verb nyom +‎ -at + -ék.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɲomɒteːk]
  • Hyphenation: nyo‧ma‧ték
  • Rhymes: -eːk

Noun

[edit]

nyomaték (plural nyomatékok)

  1. emphasis

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative nyomaték nyomatékok
accusative nyomatékot nyomatékokat
dative nyomatéknak nyomatékoknak
instrumental nyomatékkal nyomatékokkal
causal-final nyomatékért nyomatékokért
translative nyomatékká nyomatékokká
terminative nyomatékig nyomatékokig
essive-formal nyomatékként nyomatékokként
essive-modal nyomatékul
inessive nyomatékban nyomatékokban
superessive nyomatékon nyomatékokon
adessive nyomatéknál nyomatékoknál
illative nyomatékba nyomatékokba
sublative nyomatékra nyomatékokra
allative nyomatékhoz nyomatékokhoz
elative nyomatékból nyomatékokból
delative nyomatékról nyomatékokról
ablative nyomatéktól nyomatékoktól
non-attributive
possessive - singular
nyomatéké nyomatékoké
non-attributive
possessive - plural
nyomatékéi nyomatékokéi
Possessive forms of nyomaték
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyomatékom nyomatékaim
2nd person sing. nyomatékod nyomatékaid
3rd person sing. nyomatéka nyomatékai
1st person plural nyomatékunk nyomatékaink
2nd person plural nyomatékotok nyomatékaitok
3rd person plural nyomatékuk nyomatékaik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

Further reading

[edit]