Jump to content

nagyarányú

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

nagy (large) +‎ arányú (scale)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnɒɟɒraːɲuː]
  • Hyphenation: nagy‧ará‧nyú
  • Rhymes: -ɲuː

Adjective

[edit]

nagyarányú (comparative nagyarányúbb, superlative legnagyarányúbb)

  1. large-scale
    Synonym: nagymérvű

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative nagyarányú nagyarányúak
accusative nagyarányút nagyarányúakat
dative nagyarányúnak nagyarányúaknak
instrumental nagyarányúval nagyarányúakkal
causal-final nagyarányúért nagyarányúakért
translative nagyarányúvá nagyarányúakká
terminative nagyarányúig nagyarányúakig
essive-formal nagyarányúként nagyarányúakként
essive-modal
inessive nagyarányúban nagyarányúakban
superessive nagyarányún nagyarányúakon
adessive nagyarányúnál nagyarányúaknál
illative nagyarányúba nagyarányúakba
sublative nagyarányúra nagyarányúakra
allative nagyarányúhoz nagyarányúakhoz
elative nagyarányúból nagyarányúakból
delative nagyarányúról nagyarányúakról
ablative nagyarányútól nagyarányúaktól
non-attributive
possessive - singular
nagyarányúé nagyarányúaké
non-attributive
possessive - plural
nagyarányúéi nagyarányúakéi

Further reading

[edit]