arányú

Hungarian

arány (“proportion”) +‎ -ú (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)

arányú (not comparable)

of proportion, rate, ratio (of a certain proportion)
meghatározott arányú keverékek ― mixtures in specified proportions

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	arányú	arányúak
accusative	arányút	arányúakat
dative	arányúnak	arányúaknak
instrumental	arányúval	arányúakkal
causal-final	arányúért	arányúakért
translative	arányúvá	arányúakká
terminative	arányúig	arányúakig
essive-formal	arányúként	arányúakként
essive-modal	—	—
inessive	arányúban	arányúakban
superessive	arányún	arányúakon
adessive	arányúnál	arányúaknál
illative	arányúba	arányúakba
sublative	arányúra	arányúakra
allative	arányúhoz	arányúakhoz
elative	arányúból	arányúakból
delative	arányúról	arányúakról
ablative	arányútól	arányúaktól
non-attributive possessive - singular	arányúé	arányúaké
non-attributive possessive - plural	arányúéi	arányúakéi

Compound words