munkavállaló

Hungarian

munka (“work”) +‎ vállaló (“taker”), from vállal (“to take, undertake”) +‎ -ó.

munkavállaló (plural munkavállalók)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	munkavállaló	munkavállalók
accusative	munkavállalót	munkavállalókat
dative	munkavállalónak	munkavállalóknak
instrumental	munkavállalóval	munkavállalókkal
causal-final	munkavállalóért	munkavállalókért
translative	munkavállalóvá	munkavállalókká
terminative	munkavállalóig	munkavállalókig
essive-formal	munkavállalóként	munkavállalókként
essive-modal	—	—
inessive	munkavállalóban	munkavállalókban
superessive	munkavállalón	munkavállalókon
adessive	munkavállalónál	munkavállalóknál
illative	munkavállalóba	munkavállalókba
sublative	munkavállalóra	munkavállalókra
allative	munkavállalóhoz	munkavállalókhoz
elative	munkavállalóból	munkavállalókból
delative	munkavállalóról	munkavállalókról
ablative	munkavállalótól	munkavállalóktól
non-attributive possessive - singular	munkavállalóé	munkavállalóké
non-attributive possessive - plural	munkavállalóéi	munkavállalókéi

Possessive forms of munkavállaló
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	munkavállalóm	munkavállalóim
2nd person sing.	munkavállalód	munkavállalóid
3rd person sing.	munkavállalója	munkavállalói
1st person plural	munkavállalónk	munkavállalóink
2nd person plural	munkavállalótok	munkavállalóitok
3rd person plural	munkavállalójuk	munkavállalóik