komorna

Hungarian

Etymology

From Czech or Slovak komorná (“maid”), from Czech komora (“chamber”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkomornɒ]
• Hyphenation: ko‧mor‧na
• Rhymes: -nɒ

Noun

komorna (plural komornák)

1. (archaic) lady's maid, abigail

   Synonym: szobalány

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	komorna	komornák
accusative	komornát	komornákat
dative	komornának	komornáknak
instrumental	komornával	komornákkal
causal-final	komornáért	komornákért
translative	komornává	komornákká
terminative	komornáig	komornákig
essive-formal	komornaként	komornákként
essive-modal	—	—
inessive	komornában	komornákban
superessive	komornán	komornákon
adessive	komornánál	komornáknál
illative	komornába	komornákba
sublative	komornára	komornákra
allative	komornához	komornákhoz
elative	komornából	komornákból
delative	komornáról	komornákról
ablative	komornától	komornáktól
non-attributive possessive - singular	komornáé	komornáké
non-attributive possessive - plural	komornáéi	komornákéi

Possessive forms of komorna
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	komornám	komornáim
2nd person sing.	komornád	komornáid
3rd person sing.	komornája	komornái
1st person plural	komornánk	komornáink
2nd person plural	komornátok	komornáitok
3rd person plural	komornájuk	komornáik

Derived terms

• komornai
• komornaság

 

Related terms

• komornyik

 

Further reading

• komorna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Swedish

Noun

komorna

1. definite plural of koma