karú
See also: Appendix:Variations of "karu"
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]kar (“arm”) + -ú (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]karú (not comparable)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | karú | karúak |
| accusative | karút | karúakat |
| dative | karúnak | karúaknak |
| instrumental | karúval | karúakkal |
| causal-final | karúért | karúakért |
| translative | karúvá | karúakká |
| terminative | karúig | karúakig |
| essive-formal | karúként | karúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | karúban | karúakban |
| superessive | karún | karúakon |
| adessive | karúnál | karúaknál |
| illative | karúba | karúakba |
| sublative | karúra | karúakra |
| allative | karúhoz | karúakhoz |
| elative | karúból | karúakból |
| delative | karúról | karúakról |
| ablative | karútól | karúaktól |
| non-attributive possessive – singular |
karúé | karúaké |
| non-attributive possessive – plural |
karúéi | karúakéi |
Coordinate terms
[edit]- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú