tenyerű
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]tenyér (“palm [of the hand]”) + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]tenyerű (not comparable)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tenyerű | tenyerűek |
accusative | tenyerűt | tenyerűeket |
dative | tenyerűnek | tenyerűeknek |
instrumental | tenyerűvel | tenyerűekkel |
causal-final | tenyerűért | tenyerűekért |
translative | tenyerűvé | tenyerűekké |
terminative | tenyerűig | tenyerűekig |
essive-formal | tenyerűként | tenyerűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | tenyerűben | tenyerűekben |
superessive | tenyerűn | tenyerűeken |
adessive | tenyerűnél | tenyerűeknél |
illative | tenyerűbe | tenyerűekbe |
sublative | tenyerűre | tenyerűekre |
allative | tenyerűhöz | tenyerűekhez |
elative | tenyerűből | tenyerűekből |
delative | tenyerűről | tenyerűekről |
ablative | tenyerűtől | tenyerűektől |
non-attributive possessive - singular |
tenyerűé | tenyerűeké |
non-attributive possessive - plural |
tenyerűéi | tenyerűekéi |
Coordinate terms
[edit]- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú