félkarú

Hungarian

Etymology

fél (“half”) +‎ karú (“armed”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfeːlkɒruː], [ˈfeːlkɒru]
• Hyphenation: fél‧ka‧rú
• Rhymes: -ruː

Adjective

félkarú (not comparable)

1. one-armed

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	félkarú	félkarúak
accusative	félkarút	félkarúakat
dative	félkarúnak	félkarúaknak
instrumental	félkarúval	félkarúakkal
causal-final	félkarúért	félkarúakért
translative	félkarúvá	félkarúakká
terminative	félkarúig	félkarúakig
essive-formal	félkarúként	félkarúakként
essive-modal	—	—
inessive	félkarúban	félkarúakban
superessive	félkarún	félkarúakon
adessive	félkarúnál	félkarúaknál
illative	félkarúba	félkarúakba
sublative	félkarúra	félkarúakra
allative	félkarúhoz	félkarúakhoz
elative	félkarúból	félkarúakból
delative	félkarúról	félkarúakról
ablative	félkarútól	félkarúaktól
non-attributive possessive – singular	félkarúé	félkarúaké
non-attributive possessive – plural	félkarúéi	félkarúakéi

Derived terms

(Expressions):

• félkarú rabló

See also

• félkezű

Further reading

• félkarú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN