küldönc

Hungarian

Etymology

küld (“to send”) +‎ -önc

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkyldønt͡s]
• Hyphenation: kül‧dönc
• Rhymes: -ønt͡s

Noun

küldönc (plural küldöncök)

1. (dated) messenger, courier

   Synonyms: futár, kézbesítő, (formal) hivatalsegéd

   Hyponym: hírvivő

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	küldönc	küldöncök
accusative	küldöncöt	küldöncöket
dative	küldöncnek	küldöncöknek
instrumental	küldönccel	küldöncökkel
causal-final	küldöncért	küldöncökért
translative	küldönccé	küldöncökké
terminative	küldöncig	küldöncökig
essive-formal	küldöncként	küldöncökként
essive-modal	—	—
inessive	küldöncben	küldöncökben
superessive	küldöncön	küldöncökön
adessive	küldöncnél	küldöncöknél
illative	küldöncbe	küldöncökbe
sublative	küldöncre	küldöncökre
allative	küldönchöz	küldöncökhöz
elative	küldöncből	küldöncökből
delative	küldöncről	küldöncökről
ablative	küldönctől	küldöncöktől
non-attributive possessive - singular	küldöncé	küldöncöké
non-attributive possessive - plural	küldöncéi	küldöncökéi

Possessive forms of küldönc
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	küldöncöm	küldönceim
2nd person sing.	küldöncöd	küldönceid
3rd person sing.	küldönce	küldöncei
1st person plural	küldöncünk	küldönceink
2nd person plural	küldöncötök	küldönceitek
3rd person plural	küldöncük	küldönceik

Further reading

• küldönc in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN