Jump to content

gondolat

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

gondol (to think) +‎ -at (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɡondolɒt]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: gon‧do‧lat
  • Rhymes: -ɒt

Noun

[edit]

gondolat (plural gondolatok)

  1. thought

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gondolat gondolatok
accusative gondolatot gondolatokat
dative gondolatnak gondolatoknak
instrumental gondolattal gondolatokkal
causal-final gondolatért gondolatokért
translative gondolattá gondolatokká
terminative gondolatig gondolatokig
essive-formal gondolatként gondolatokként
essive-modal
inessive gondolatban gondolatokban
superessive gondolaton gondolatokon
adessive gondolatnál gondolatoknál
illative gondolatba gondolatokba
sublative gondolatra gondolatokra
allative gondolathoz gondolatokhoz
elative gondolatból gondolatokból
delative gondolatról gondolatokról
ablative gondolattól gondolatoktól
non-attributive
possessive - singular
gondolaté gondolatoké
non-attributive
possessive - plural
gondolatéi gondolatokéi
Possessive forms of gondolat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gondolatom gondolataim
2nd person sing. gondolatod gondolataid
3rd person sing. gondolata gondolatai
1st person plural gondolatunk gondolataink
2nd person plural gondolatotok gondolataitok
3rd person plural gondolatuk gondolataik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]
  • gondolat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN