foncsor

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Back-formation from foncsorol (to amalgamate (a metal)), of unknown origin. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries. First attested in 1836.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfont͡ʃor]
  • Hyphenation: fon‧csor
  • Rhymes: -or

Noun

[edit]

foncsor (plural foncsorok)

  1. (metallurgy, archaic) amalgam (alloy containing mercury)
    Synonyms: amalgám, (archaic) foncsorlat
  2. (archaic) a mirror coating made of a tinmercury amalgam
    • 2022, Péter Gárdos, chapter 6, in Semmelweis Ignác rövid boldogsága, Budapest: Open Books, →ISBN, pages 99–100:
      Ignác, mikor egyszer csak óvatlanul megpillantotta magát a tükörben, visszahőkölt. Fáradt, korán öregedésnek indult agglegényt látott meg a foncsorban, holott csupán két hónapja töltötte be a huszonhetet.
      (please add an English translation of this quotation)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative foncsor foncsorok
accusative foncsort foncsorokat
dative foncsornak foncsoroknak
instrumental foncsorral foncsorokkal
causal-final foncsorért foncsorokért
translative foncsorrá foncsorokká
terminative foncsorig foncsorokig
essive-formal foncsorként foncsorokként
essive-modal
inessive foncsorban foncsorokban
superessive foncsoron foncsorokon
adessive foncsornál foncsoroknál
illative foncsorba foncsorokba
sublative foncsorra foncsorokra
allative foncsorhoz foncsorokhoz
elative foncsorból foncsorokból
delative foncsorról foncsorokról
ablative foncsortól foncsoroktól
non-attributive
possessive - singular
foncsoré foncsoroké
non-attributive
possessive - plural
foncsoréi foncsorokéi
Possessive forms of foncsor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. foncsorom foncsoraim
2nd person sing. foncsorod foncsoraid
3rd person sing. foncsora foncsorai
1st person plural foncsorunk foncsoraink
2nd person plural foncsorotok foncsoraitok
3rd person plural foncsoruk foncsoraik

Derived terms

[edit]
[edit]

References

[edit]
  1. ^ foncsor in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

[edit]
  • foncsor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN