fogyatékos

Hungarian

Etymology

fogyaték +‎ -os

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfoɟɒteːkoʃ]
• Hyphenation: fo‧gya‧té‧kos
• Rhymes: -oʃ

Adjective

fogyatékos (comparative fogyatékosabb, superlative legfogyatékosabb)

1. deficient, insufficient
2. disabled, handicapped (person)

   Antonym: ép

   a testi fogyatékos gyermekek ― the physically disabled children

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	fogyatékos	fogyatékosak
accusative	fogyatékosat	fogyatékosakat
dative	fogyatékosnak	fogyatékosaknak
instrumental	fogyatékossal	fogyatékosakkal
causal-final	fogyatékosért	fogyatékosakért
translative	fogyatékossá	fogyatékosakká
terminative	fogyatékosig	fogyatékosakig
essive-formal	fogyatékosként	fogyatékosakként
essive-modal	—	—
inessive	fogyatékosban	fogyatékosakban
superessive	fogyatékoson	fogyatékosakon
adessive	fogyatékosnál	fogyatékosaknál
illative	fogyatékosba	fogyatékosakba
sublative	fogyatékosra	fogyatékosakra
allative	fogyatékoshoz	fogyatékosakhoz
elative	fogyatékosból	fogyatékosakból
delative	fogyatékosról	fogyatékosakról
ablative	fogyatékostól	fogyatékosaktól
non-attributive possessive – singular	fogyatékosé	fogyatékosaké
non-attributive possessive – plural	fogyatékoséi	fogyatékosakéi

Derived terms

• fogyatékosan
• fogyatékosság

Noun

fogyatékos (plural fogyatékosok)

1. disabled, handicapped (one who is disabled)

Usage notes

It may be considered offensive unless specified with the type: értelmi (“mentally”) or testi (“physically”). Otherwise it may be replaced by the PC phrase fogyatékkal élő (literally “living with disability”) (sometimes fogyatékossággal élő). The best option may be to use this term only as an adjective, followed by a noun denoting a human being: ember/​​személy/​​gyermek.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	fogyatékos	fogyatékosok
accusative	fogyatékost	fogyatékosokat
dative	fogyatékosnak	fogyatékosoknak
instrumental	fogyatékossal	fogyatékosokkal
causal-final	fogyatékosért	fogyatékosokért
translative	fogyatékossá	fogyatékosokká
terminative	fogyatékosig	fogyatékosokig
essive-formal	fogyatékosként	fogyatékosokként
essive-modal	—	—
inessive	fogyatékosban	fogyatékosokban
superessive	fogyatékoson	fogyatékosokon
adessive	fogyatékosnál	fogyatékosoknál
illative	fogyatékosba	fogyatékosokba
sublative	fogyatékosra	fogyatékosokra
allative	fogyatékoshoz	fogyatékosokhoz
elative	fogyatékosból	fogyatékosokból
delative	fogyatékosról	fogyatékosokról
ablative	fogyatékostól	fogyatékosoktól
non-attributive possessive – singular	fogyatékosé	fogyatékosoké
non-attributive possessive – plural	fogyatékoséi	fogyatékosokéi

Possessive forms of fogyatékos

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fogyatékosom	fogyatékosaim
2nd person sing.	fogyatékosod	fogyatékosaid
3rd person sing.	fogyatékosa	fogyatékosai
1st person plural	fogyatékosunk	fogyatékosaink
2nd person plural	fogyatékosotok	fogyatékosaitok
3rd person plural	fogyatékosuk	fogyatékosaik

Further reading

• fogyatékos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.