Jump to content

ború

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Back-formation from borul.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈboruː]
  • Hyphenation: bo‧rú
  • Rhymes: -ruː

Noun

[edit]

ború (plural borúk)

  1. cloudiness (of the sky)
    Antonyms: napsütés, (archaic or literary) derű
  2. (figuratively) gloom, melancholy
    Antonym: derű

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative ború borúk
accusative borút borúkat
dative borúnak borúknak
instrumental borúval borúkkal
causal-final borúért borúkért
translative borúvá borúkká
terminative borúig borúkig
essive-formal borúként borúkként
essive-modal
inessive borúban borúkban
superessive borún borúkon
adessive borúnál borúknál
illative borúba borúkba
sublative borúra borúkra
allative borúhoz borúkhoz
elative borúból borúkból
delative borúról borúkról
ablative borútól borúktól
non-attributive
possessive - singular
borúé borúké
non-attributive
possessive - plural
borúéi borúkéi
Possessive forms of ború
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. borúm borúim
2nd person sing. borúd borúid
3rd person sing. borúja borúi
1st person plural borúnk borúink
2nd person plural borútok borúitok
3rd person plural borújuk borúik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]
  • ború in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ború in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).