napsütés

Hungarian

Etymology

nap (“sun”) +‎ sütés (“shine”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒpʃyteːʃ]
• Hyphenation: nap‧sü‧tés

Noun

napsütés (plural napsütések)

1. sunshine

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	napsütés	napsütések
accusative	napsütést	napsütéseket
dative	napsütésnek	napsütéseknek
instrumental	napsütéssel	napsütésekkel
causal-final	napsütésért	napsütésekért
translative	napsütéssé	napsütésekké
terminative	napsütésig	napsütésekig
essive-formal	napsütésként	napsütésekként
essive-modal	—	—
inessive	napsütésben	napsütésekben
superessive	napsütésen	napsütéseken
adessive	napsütésnél	napsütéseknél
illative	napsütésbe	napsütésekbe
sublative	napsütésre	napsütésekre
allative	napsütéshez	napsütésekhez
elative	napsütésből	napsütésekből
delative	napsütésről	napsütésekről
ablative	napsütéstől	napsütésektől
non-attributive possessive - singular	napsütésé	napsütéseké
non-attributive possessive - plural	napsütéséi	napsütésekéi

Possessive forms of napsütés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	napsütésem	napsütéseim
2nd person sing.	napsütésed	napsütéseid
3rd person sing.	napsütése	napsütései
1st person plural	napsütésünk	napsütéseink
2nd person plural	napsütésetek	napsütéseitek
3rd person plural	napsütésük	napsütéseik

Derived terms

• napsütéses

 

Further reading

• napsütés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN