apparátus

See also: apparatus, apparatûs, and apparatūs

Hungarian

Etymology

From Latin apparatus, from ad- (“to, towards, at”) + parō (“prepare, provide”). With -átus ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒpːɒraːtuʃ]
• Hyphenation: ap‧pa‧rá‧tus
• Rhymes: -uʃ

Noun

apparátus (plural apparátusok)

1. apparatus

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	apparátus	apparátusok
accusative	apparátust	apparátusokat
dative	apparátusnak	apparátusoknak
instrumental	apparátussal	apparátusokkal
causal-final	apparátusért	apparátusokért
translative	apparátussá	apparátusokká
terminative	apparátusig	apparátusokig
essive-formal	apparátusként	apparátusokként
essive-modal	—	—
inessive	apparátusban	apparátusokban
superessive	apparátuson	apparátusokon
adessive	apparátusnál	apparátusoknál
illative	apparátusba	apparátusokba
sublative	apparátusra	apparátusokra
allative	apparátushoz	apparátusokhoz
elative	apparátusból	apparátusokból
delative	apparátusról	apparátusokról
ablative	apparátustól	apparátusoktól
non-attributive possessive - singular	apparátusé	apparátusoké
non-attributive possessive - plural	apparátuséi	apparátusokéi

Possessive forms of apparátus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	apparátusom	apparátusaim
2nd person sing.	apparátusod	apparátusaid
3rd person sing.	apparátusa	apparátusai
1st person plural	apparátusunk	apparátusaink
2nd person plural	apparátusotok	apparátusaitok
3rd person plural	apparátusuk	apparátusaik

Derived terms

• apparátusú

(Compound words):

• államapparátus

Further reading

• apparátus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• apparátus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).